Csúnya, rossz és gonosz emberek hihetetlenül csúnya, rossz és gonosz pletykákat terjeszetenek az éppen (és ki tudja, hogy még meddig) épülő négyes metróról. Olyannyira csúnya, rossz és gonosz ez a pletyka, hogy a DBR-nél nem is bírták válasz nélkül hagyni. De azt már az első mondatok után megállapíthatjuk, hogy kár volt.
Azt állítják ugyanis, hogy egy csúsztatásoktól és szakmai tévedésektől hemzsegő írás kering a neten. Ugyanakkor ezt érthető(?) módon nem linkelik be, de szeretném remélni, hogy nem erre gondolnak. Az Inforádió cikkében ugyanis semmilyen csúsztatást nem olvashatunk. De ha mégis, akkor az Madrid Tartomány Kormányától származik.
No, de a lényeg az, hogy bátran nekirontva az ellenségnek minden(?) tételt részletesen cáfolnak. No, vesézésre fel!
Először is erre szeretném felhívni a figyelmet:
Noha nehéz összehasonlítani a két beruházást
Hát, amíg Mallorcán metró (jó, rendben, tulajdonképpen kisföldalatti, avagy kéregvasút) épült, addig Budapesten viszont metró. Két, ennyire különböző beruházást tényleg nehéz összehasonlítani.
Az első három ponttal (befogadóképesség, utasforgalom, követési időÖ kapcsolatban nehéz is bármit is mondani, hiszen az Inforádió cikkében sincs meghatározva, hogy a mallorcai beruházás összköltségének része-e új metrókocsik beszerzése. Ha nem, akkor ez az első három pont teljesen irreveláns.
Beépítettség:
Mallorca szigete turistaparadicsom, Budapest több száz éves nagyváros.
Igen, ez különbség. Azonban nem hiszem, hogy ez azt jelentené, hogy Mallorcán nincs közműhálózat, nincs semmilyen hivatal, nincsenek (idős) lakóházak, vagy egy darab laikus szervezet se volna.
Magasság:
A mallorcai földalatti nyolc, a budapesti húsz méteres mélységben fut. Az előbbi ezért „kéregvasút”, nem fúrják az alagutat, hanem felülről réselik, kiássák.
Na, igen, végre ez fontos, költségekben is jelentkező különbség.
Kőzet:
Minél puhább a kőzet, annál nehezebb benne fúrni (hiszen csekélyebb az alagút tartása). A mallorcai homogén sziklás talajban nincs ilyen probléma.
Hm. Épp az előbbi pontban említették, hogy Mallorcán egyáltalán nem fúrtak.
Talajvíz:
A Duna és a nagy mélység következtében a kivitelezést jelentősen nehezíti (ergo drágítja) az állandóan jelenlévő talajvíz, ami a sziklaalapú Mallorcán nem létező probléma.
Lásd a 'Kőzet' ponthoz fűzött megjegyzésemet. (Azaz ez utóbbi három pontot ismét csak közösen kell kezelni, a budapesti metró kivitelezési technológiája drágább, mint a mallorcai kéregvasúté. De ide tartozik az 'Alagutak' pont is, amely szerint Budapesten két, míg Mallorcán csak egy alagutat fúrnak/réselnek.)
Az is teljesen rendben van, hogy a Duna alatti munkálatok is lényegesen drágábbá teszik a budapesti építkezést, mint a mallorcait.
Ugyanakkor szerintem eléggé szánalmas a régészeti munkálatokat megemlíteni a csúszás okaként, miközben a Fővám téren épülő(?) megállóról mélyen hallgatnak.
A magam részéről én nagyon szeretném, ha a DBR az Inforádió cikkének azon részére is reagálna, amely arról tudósít, hogy Madrid (tehát nem a turistaparadicsom Mallorca, hanem az ugyancsak több száz éves nagy- és főváros Madrid) az elmúlt négy év alatt 90 kilométer(!) új metróvonalat és 80(!) állomást épített, a négyes metró mindössze duplájáért.
Továbbá az is jó volna, ha ebben a reagálásban elmagyaráznák a tudatlan népnek azt is, hogy egy eredetileg 296 milliárd összköltséggel tervezett beruházásból, hogy válhat egy 511 milliárdos összköltségű beruházás. Mert azért ekkora infláció nem volt ebben az országban.
Aztán, hogy 2009-ből hogyan lett 2010 2011 2012, már nem is érdekel. Tudom jól, régészeti feltárások.