hángörienidiocc

Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc?

Idiotac.

Isa?

Fontos!!!

Még mielőtt elkezdenél alázni egy kommentben, kérlek olvasd el a RAGYA-t!!!
A nem nyilvános alázásokat pedig kéretik a verszegeny@gmail.com (egyszerű eset: nickre katt!) címre küldeni, de túl sokat nem kell ezektől a levelektől várni, mert kéjes mosolyok között fogom törölni mindet.

Friss topikok

Innen olvasnak

Hódacska, Fődecske, felhőcske

Ezen képecskéért meg millió köszönet az Időkép.hu portálnak:

Felhőkép

Tudástársadalom

2008.03.05. 15:32 Vérszegény éjszakai dúvad

A tandíjjal kapcsolatos bejegyzés kommentjei között szóba került, hogy az egyetemi képzésnek piacképes tudást kell-e nyújtania. Ugyanakkor az tulajdonképpen nem került megfogalmazásra, hogy mi is az, hogyan is néz ki a piacképes tudás.

A jelen - iparosodott - társadalmainak jellemzésére előszeretettel szokták használni az információs társadalom, illetve a tudástársadalom kifejezéseket (ellentétben a posztmodern, vagy a globalizált fogalmakkal, amelyeket bolygónk teljes populációjára értelmeznek, noha még akár egy belső-somogyi faluban is nehéz felfedezni a globalizáció jelenségét - a fogható televíziós csatornák számán kívül). Az információs-, illetve tudástársadalom kifejezések jelentését sokszor nehéz megkülönböztetni egymástól, és valóban mára a közbeszédben már szinte egymás szinomímáivá váltak. Maradjunk annyiban, hogy az információs társadalom kifejezéssel leírható változások okai a hírközlés technikájának és eszközeinek robbanásszerű fejlődése, valamint az információ erőforrásként való megjelenése. A tudástársadalom kifejezéssel leírható változások oka pedig az információs társadalom megjelenése. A tudástársadalom olyan újnak számító képességek szükségszerű elsajátítását jelenti, amelyek főleg az egyén-állam és munkavállaló-munkaadó viszonyokban fontosak, azaz az individuum egyfajta öntudatos (és önképző) megjelenését jelenti a társadalmi intézményekkel ápolt kapcsolataiban. (Mivel Magyarországon 1989-ig egy felülről irányított társadalmi fejlődést próbáltak megvalósítani, ezért itt csak a rendszerváltás után kezdődtek el ezek a folyamatok, ez az oka, hogy koruknál fogva sokan - menthetetlenül - kizáródtak ezekből a változásokból - igen, ez tulajdonképpen a szocializmus alatti mentalitás továbbélését jelenti).

Érdemes megkülönböztetni egymástól az állammal való kapcsolattartáshoz szükséges tudást, valamint azt a tudást, amit a munkaerőpiac keresleti oldala joggal(?) elvár a munkavállalóktól. Előbbit nevezzük (jobb híján) releváns tudásnak, utóbbit pedig piacképes tudásnak. (Ugyanakkor természetesen a releváns tudánsnak van - kell hogy legyen - egy munkaerőpiacra vonatkozó szegmense is).

Kezdjünk először talán a piacképes tudással. Ennek megszerzése tulajdonképpen már a középfokú oktatási intézményekben meg kell hogy kezdődjön, illetve ez a tudás olyan mértéket kell hogy elérjen, amely akkor is elegendőnek bizonyul a munkaerőpiaci részvételhez, ha adott delikvens nem tanul tovább. Ennek a tudásnak magában kell foglalnia

- alapvető számítógépes ismereteket: Ebbe beletartozik az a tudás is, hogy operációs rendszer ≠ Windows, szövegszerkesztő ≠ MS Word, valamint, hogy internet ≠ napi pornóadag beszerzése, vagy film/zene/játék letöltés.

- nyelvtudás: Méghozzá olyan nyelvtudás, ahol a hangsúly nem a nyelvtani szabályok minél alaposabb ismeretén van, hanem a beszélőkészség fejlesztésén.

- szakmai ismeretek: Ez szakmánként, iskolatípusonként változó, nyilvánvaló, hogy az asztalosoknak kiterjedtebb munkabiztonsági tudásra van szükségük, mint pl. a képesített könyvelőknek.

 Ez az az alapvető szakmai tudás, amit a felsőoktatási intézményekben tovább lehet fejleszteni pl. szakmai nyelv tanításával, a szükséges számítógépes programok ismertetésével (AutoCad, SPSS, stb.), ahol lehetőség van, ott erőltetni az önálló egyéni-, vagy kiscsoportos munkát. A pontosabb tanterv kialakításához viszont az egytemeknek és a munkaadói oldalnak folyamatos kapcsolatot kell tartania egymással, akár úgy is, hogy a cégek szponzorként, befektetőként jelennek meg a felsőoktatási intézményekben. (Ha azt elfogadhatónak tartjuk, hogy a diákok fizessenek az egyetemi tanulmányukért, akkor mi kivetnivalót találhatnánk abban, hogy a cégek résztvegyenek annak finanszírozásában, hogy az elvárásaiknak megfelelő szakembereket képezzünk ott?)

A releváns tudás elsajátításának viszont már az általános iskolában el kell kezdődnie (sőt egy kicsivel talán korábban). Ugyanis ennek alapvető eleme az értelmező olvasás (amivel kapcsolatban mostanában mintha nem állnánk olyan jól). (Ugyanis lehet a könyvet, a nyomtatott sajtót siratni, de az információszerzés elsődleges eszköze még jó darabig az írott szöveg értelmezése marad, legfeljebb nem papírról fogunk olvasni). A sikeres olvasástanításnak viszont az az egyik feltétele, hogy a gyerek már úgy érkezzen az iskolába, hogy ismeri a könyvet, ismeri az olvasást, azaz a család keretein belül már iskolakezdés előtt elsajátítsa a könyvvel való bánásmód képességét. Ergo otthon igenis szánni kell időt rá, és olvasni a gyereknek, vagy vele együtt, meg kell neki mutatni, hogy az olvasás normális tevékenység, nem pedig valami ördögtől való, félelmetes elfoglaltság.

S hogy mi tartozik bele a releváns tudásba? Minden, ami a mindennapok "átvészeléséhez" szükséges. Röviden talán úgy lehetne összefoglalni, hogy a jogok és kötelezettségek teljeskörű, vagy minél alaposabb ismerete.

Még rövidebben (ön)tudatos (állam)polgárok nevelése konzumidióták helyett. Hogy az emberek képesek legyenek kritikusan fogadni a reklámokat, a politikai pártok, politikusok mondandóját. Hogy ismerjék a fogyasztói jogaikat, munkavállalói jogaikat, s ne vakok módjára próbáljanak meg átevickélni a mindennapok kihívásain, problémáin.

Ráadásul fontos lenne az embereket visszavezetni a közéletbe, hogy legyen végre Magyarországon is normális civil szféra, legyenek életképes, alulról jövő kezdeményezések, mert jelenleg a civil szervezetek nagyobbik része inkább csak a lehívható állami támogatások miatt működik.

Már csak ezek miatt is újra kellene gondolni a jelenlegi alaptantervet, vagy az egész oktatási rendszert.

14 komment

Címkék: szerintem oktatási rendszer információs társadalom tudástársadalom

A bejegyzés trackback címe:

http://hangorienidiocc.blog.hu/api/trackback/id/tr18366264

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

movhu 2008.03.05. 16:46:38

Korábbi írásomban is fejtegettem, hogy el kellene végre ismerni, hogy az oktatásunk úgy rossz, ahogy van.

mover.blog.hu/2007/11/22/oktatasi_reform_kellene_de_nagyon

Sajnos a döntési pozíciókban lévő emberek viszont nem akarnak változtatni, mert akkor kiderülne, hogy a tanárok egy részét pl. ki kellene rakni, mert felesleges tudást tanítanak vagy rosszul. Nem említem melyik BP-i intézményben ott van egy munkavédelmi oktató, akinek van egy titkárnője, aki másért sincs ott, mint neki keni a szendvicset. Az órákat meg más tartja helyette, aki a beosztottja. Ő meg nem feleslegeset tanít, hanem nem csinál semmit. Ezeket rendbe téve jónéhány ember eltűnne az élősködők sorából, és elindulna az ország. Elindulna...

johnplayer 2008.03.05. 17:44:27

Személyes példám:
Az általánosban 4-5-ös voltam, kb 4,5-ös átlaggal mentem a gimibe.
Az általánosban németet tanltam 4-es eredménnyel, a gimiben angolt. Angoltanárunk 3 volt 3 félév alatt mindegyik másképpen ejtette a szavakat. Az első igen jól tudott angolul, Oxorban is tanult, és szépen beszélte a nyelvet. A második amerikai stílusban beszélt a harmadik pedig átképzett orosztanárnő volt. :-) itt már "kegyelemkettes" voltam angolból. Nem is érdekelt, mert utáltam őket is, és az egész nyelvet. Tudom, most már kár, talán jobban ki kellett volna tartani, de ez van.
Most se jobb az oktatásban a helyzet, kivéve azzal, hogy rengeteg szaktafolyam és levelező tanfolyam indult, és szvsz ezek sokkal jobbak, mint a nappali képzések, mert a tanár pénz kap, hogy oktasson, ezért, mindent megtesz, nehogy kihulljon a szerződött oktatók közül. A diák, pedig a saját pénzét költi, tehát érdeke, hogy megtanulja az oktatott tantárgyat. Én nyugodt vagyok, 3 év alatt 2 szakképzettséggel bővítettem tudásomat (egymástól teljesen eltérő irányúval :-) ) és nem csak papíron tanultam meg, ami érdekelt. Oktatóim között igazságügyi szakértők, nagyvállalat igazgatók, és a szakmai felügyelet vizsgáztató tanárai is (egyetemi tanárok is) voltak, tehát nem elméleti szakemberek, hanem megalapozott, tapasztalati tudással rendelkezők.

Más: mi a francnak kell minden évben annyi tankönyvete kiadni?! Milyen ismeret változik meg egyik évről a másikra például egy matek, fizika, vagy biológia tantárgyban? Ugye jól gondolom, és csak a szemtelen pénzhajhászás vetettetii meg minden évben a családokkal az arcátlan árú sz*r tankönyveket?

A gyerekeknek szvsz kevesebb matekot, és több gyakorlati tudást kellene elsajátítani. Mit fog kezdeni egy 8 általánost végzett azzal, hogy tud 2 fokú egyenletet számolni? de nem tud pl. kamatos kamatot, vagy diszkontálni, mert nem ért, hogy az mire jó. Nem tanítják meg neki, csak a képletet, a dogma DEFINÍCIÓT kell bemagolni, hogy az aztán minek, senki sem tudja. Helyette lehetne általános pénzügyi ismereteket oktatni, akár szituációs gyakorlatokkal, beszéltetni, és gyakorolni mindent.

Üdv!

Joaquin 2008.03.05. 17:45:52

Azért megjegyzem, hogy ezen kritériumok teljesülése esetén a homlokukon "magoljunk" tetoválással mászkáló pl. bölcsészek, TANÁROK egyből ordítanának, hogy milyen színvonaltalan az oktatás, mert alig van tényanyag. Meg kéne találni vmi egyensúlyt a tárgyi tudás és a működési elvek megértése között, mert a tanulásra fordítható idő rendkívül korlátos és állambácsi szempontjából drága is. Elvileg próbálkoznak ilyenekkel, minket már egy fokkal jobban a megoldásmenetre koncentráló oktatással és érettségivel próbáltak erre nevelni, erre lásd a rengeteg sírógépet arról, hogy milyen gyenge szintű így a tanítás.
Mondjuk szerintem szakmafüggőnek kellene lennie, van ahol a tárgyi tudás mindent visz (pl. jogászok), van, ahol meg az alkalmazkodó készség és az önfejlesztés dominál (pl. informatika).

Joaquin 2008.03.05. 17:49:24

"Ugye jól gondolom, és csak a szemtelen pénzhajhászás vetettetii meg minden évben a családokkal az arcátlan árú sz*r tankönyveket?"
Jól.

Azért megjegyzem, ahol az önfejlesztésnek fontos szerepe van, ott jól meg is lehet élni diploma nélkül is... talán ez is jellemzi a magyar felsőoktatást.

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2008.03.05. 17:58:26

Bizonyos dolgokat lehet az oktatásra hárítani, de az öntudatos állampolgár felnevelése túlságosan is bonyolult ahhoz, hogy arra az iskolarendszer képes legyen.
A példádnál maradva, attól, hogy valaki ért az SPSS-hez, még nem lesz jó statisztikus vagy szociológus. Csak jól tud kezelni egy programot.
Ha az egyetemen "szakmai" ismereteket tanultam volna, azt nem lenne érdemes egyetemnek hívni. És éppen azt nem tudnám végezni, ami a munkám. Éppen az egyetem feladata nem az, hogy specializált szakembert neveljen ki, hanem olyan embert, aki elég sok dologhoz ért, de alapvetően gondolkodni tud, megért és átlát problémákat. Bármilyen furán is hangzik, ettől lesz használható a munkaerőpiacon is. Sarkítva: a leghasznosabb tárgy a filozófia.

prezzey · http://www.prezzey.net 2008.03.05. 18:07:19

Nem értem, először azzal jössz, hogy oprendszer != Windows, aztán meg a szükséges programoknál felsorolod az SPSS-t, amire igazán nem lehet mondani, hogy ne lenne ingyenes, nyílt forráskódú multiplatform alternatívája.

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2008.03.05. 18:20:00

Ja, viszont, ha valaki nem ismeri az spss-t, akkor nagy valószínűséggel nem lesz statisztikus (szociológus azért még lehet). (Az spss-t azért hoztam fel példának, mert azt ismertem, mi ugyanis csak azzal foglalkoztunk - egy tömbös szeminárium erejéig...)

"az egyetem feladata nem az, hogy specializált szakembert neveljen ki, hanem olyan embert, aki elég sok dologhoz ért, de alapvetően gondolkodni tud, megért és átlát problémákat."

Ez a kettő nem zárja ki egymást, ez tkp. alapozás (bevezető, alaptantárgyak) és specializáció, jelenleg (ha jól tudom) ez minden egyetemi karon megvan. Inkább az elméleti és gyakorlati képzés egyensúlyát hiányolom.

Tankönyv meg azért van olyan sok, mert liberalizálták a kiadást, csak az OM-mel kell engedélyeztetni, de hogy milyen különbségek vannak köztük, vagy hogy vannak-e egyáltalán (metodikai, szerkezeti, vagy bármilyen) különbségek, fogalmam sincs.

immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2008.03.05. 19:38:44

'Hö? :) Ez az első hozzászólásod, aminek minden szavával egyetértek. Gratula, tisztességes érvrendszer!

morpho 2008.03.05. 23:00:12

Csatlakozom.Próbáltam fogást keresni rajta,de nem jött össze.Le a kalappal.

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2008.03.06. 08:40:26

:) Azé' "ha valaki nem ismeri az spss-t, akkor nagy valószínűséggel nem lesz statisztikus" ez így ebben a formában nem igaz - de ez mellékes.
Saját tapasztalatom az, hogy az egyetem akkor se tudott volna felkészíteni arra, amit most csinálok, ha akart volna. És nem mellékesen a munkáltatóm is meg lenne lőve, hiszen éppen a rugalmasság hiányozna belőlem. Amit erős elméleti képzéssel lehet megszerezni, mert az az általános, amit a gyakorlatban megjelenő egyediben fel lehet fedezni.

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2008.03.06. 14:54:05

Nem tudom, hogy mivel foglalkozol pontosan, lehet, hogy neked vmi spec. szakmád van, de én pont fordítva gondolom: szerintem a rugalmasságot inkább a gyakorlat fokozza, mert az elméletek sokszor inkább általánosítóak, míg a gyakorlatban sokszor megjelenik a(z egyedi) különleges, aminek a kezeléséhez szükséges elméleti tudás, ill. gyakorlati tapasztalat.

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2008.03.07. 14:54:54

Vegyünk némi gyakorlati példát: minisztériumi tisztviselőt nem képeznek magyarországon. Csak jogászt, közgazdászt, szociológust, stb.
Esetleg nézzünk egy informatikai példát: mondjuk elmegy a matematikus SAP fejlesztőnek. Az SAP megtanítja neki a saját programnyelvét, de programozni már tud, és azt nem kell megtanítania. Míg ha hivatalnokot vagy SAP programozót képzett volna az egyetem, csak szakbarbárok lennének.
(De gondolom világos, hogy a különbség a gyakorlat orientált és az elmélet orientált képzés között van. Amit egyesek mondogatnak, hogy az iskolai tudás legyen közvetlenül felhasználható, az alapvetően a különféle szintű szak(munkás)képzés feladata, az alapfokútól a munkahelyi szaktanfolyamig.)

Ras · http://futo.blog.hu 2008.03.17. 17:37:48

johnplayer
csak egy szerény észrevétel:
másodfokú egyenlet megoldása, egszerű mint az ék, ugyanis nem magolni kell hanem érteni.
Ráadásul a kamatos kamat számítás kissé bonyolultabb matematikai értelemben, mint a másodfokú egyenletrendszer ugyanis geometriai sorozat vs. négyzetre emelés/gyökvonás.
Bár egyszerűbb másodfokú egyneletet megoldani kis matematikai érzékkel az egész számok halmazán simán lehet gyökvonás nélkül is...

_Cicero_ 2008.03.28. 22:43:40

Sziasztok!

Én vadnyúl álláspontjával értenék egyet. Hozzáteszem, az USA-ban láthatjuk mit jelent a gyakorlati tudás dominanciája. Lehet hogy 10 évesen már fel tudnak adni egy készpénz-átutalást, de fogalmuk sincs hogy az egész mire jó, vagy mi történik tulajdonképpen.
Az oktatási RENDSZERÜNK rossz, nem a tartalma. Én fontosnak tartom az elméleti tudást, mert aki tud összeadni (bagatel példa) az tudja azt papíron, számológépen és számítógépen és bármin. Egységes szimbólumok,terminusok vannak a tudományokban, ezért csak a nyelvet kell elsajátítani ha nemzetközileg is érvényesíteni akarják a tudást.(tisztelet a kivételnek) A felsőoktatás elméleti képzésről szól! Nem szakbarbárokat kell gyártani! Persze ehhez azt kell feltételezni, hogy az emberek gondolkodnak. Ugyanis a magolás SEHOL SEM MŰKÖDIK! Az elméleti tudás nem azt jelenti hogy fejből tudom az Árpád-házi királyokat, hanem hogy ezt az információt alkalmazni is tudom. E képesség nélkül nem tudásról, hanem adathalmazról beszélünk.
A szakmunkásképzés és más tisztán gyakorlati jellegű képzések természetesen nem igényelnek hosszas elméleti értekezéseket. A jó mester tanítsa meg a hasznos fogásokat.

Rasnak igaza van, nem hiszem hogy hasznos lenni mesék helyett a kamatos kamatról papolni általános iskolában. Megjegyzem középiskolában a tananyag része. Magyarországon tekintélyes mennyiségű élméleti anyagot szánnak a középiskolai diákoknak. A vicc az, hogy mégsem látszik a haszna. Ezt lehet sokmindenre fogni, a diák érdektelenségétől kezdve a tanár és a rendszer hibáján át mindenre. Tudatos állampolgárokat meg csak úgy lehet nevelni ha vannak erkölcsi,etikai,politikai ismereteik. A legtöbben csodálkoznak, hogy rezzenéstelen arccal rongálják a köztereket, lelopják a kábeleket, illetve a viselkedés is ebben az országban a bunkóság felé húz.(tisztelet a jelentős kivételnek) Kérdem én: Honnnan is tudnának bármit aról hogy mi az érték, a mi a "normális"? Itt a szülők szerepe lenne fontos. Az iskola tanítsa, a szülő nevelje a gyereket! Ne a tanárnő vesződjön azzal hogy a gyerek nem tud nyugton ülni, de ne kelljen otthon a logaritmusról családi konferenciát se rendezni. A szülők neveljék a gyerekeket a helyes, vagy legalább tolerálható, viselkedésre. Ezt a legtöbb meg is teszi. Az iskolában viszont lehetne pszichológia és filozófia óra! Papíron persze van, de a legtöbben elcsalják. Mindkettő a sikeres életvezetéshez járul hozzá. Erre a pénzügyi vagy gazdasági ismeretek nem adnak választ. Elvégre embereket oktatunk nem?
Viszont kötelezően legyen informatika is, és belefér szakkör formájában, lehetőleg kis csoportban a pénzügyi, vagy gazdálkodási ismeretek óra. Ne verje el a pénzét a gyerek,tanulja meg hogy az értéket képvisel (mármint az amit vesz belőle) Persze nem kell külön körömreszelésre és konzervniytásra órát szentelni, azt majd megtanulja magától, vagy megmutatják neki.
De minderre mit mondanak az iskolák? Nincs pénz. Hogyan legyen ennyi óra ennyi pénzből? Sehogy. Nincs pénz rendes és jól képzett tanárokra (vannak hanyag tanárok is, de segget vakaró építőmunkások is, nem szakmafüggő)és berendezésre. Így meg nem tehetnek mást minthogy lesöprik az asztalról.

De honnan legyen pénz? Véleményem szerint ennek állami kézben kell maradnia. Ha egy vállalat finanszíroz egy intézményt, akkor bele is szól működésébe. Ha beleteszi a pénzét, akkor jogosan várja el, hogy beleszólása is legyen. Márpedig aki a munkához ért, koránt se biztos hogy az oktatáshoz is. Illetve ha az adott cégnek a következő beruházáshoz több könyvelő kell akkor kipucolják a szociológusok felét és felvesznek kétszer annyi könyvelőt? Ha a főnök úrnak nem tetszik az egyik tanár akkor szépen kirakja anyagi okokból ? (sajnos ez a gyakorlat)A munkaerőpiac érzékeltesse igényeit a képzésben, de közvetlenül ne szóljon bele! Gondolom nem nézne ki jól hogy Panasonic Műszaki Egyetem vagy a Coca Cola Jogi Egyetem. Az intézmény vezetése határozza meg az oktatás körülényeit és módját, menetét. Az állam se "Jó gazda" de nem változik olyan gyorsan és sűrűn mint a piaci érdek. Ez persze hozzájárul hibáihoz is. De ne felejtsük el hogy az oktatás egy több tízéves folyamat,nem lehet előrejelezni hogy 2030-ban mi lesz a legkeresettebb szakma. Ezért mondom azt, hogy hasznosítható elméleti tudást oktassanak, így formálhatóbb munkaerőt teremtenek.