hángörienidiocc

Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc?

Idiotac.

Isa?

Fontos!!!

Még mielőtt elkezdenél alázni egy kommentben, kérlek olvasd el a RAGYA-t!!!
A nem nyilvános alázásokat pedig kéretik a verszegeny@gmail.com (egyszerű eset: nickre katt!) címre küldeni, de túl sokat nem kell ezektől a levelektől várni, mert kéjes mosolyok között fogom törölni mindet.

Friss topikok

Innen olvasnak

Hódacska, Fődecske, felhőcske

Ezen képecskéért meg millió köszönet az Időkép.hu portálnak:

Felhőkép

Manipulál-e a média?

2008.11.07. 09:14 Vérszegény éjszakai dúvad

A válasz egyértelműen nem. Illetve igen, de nem úgy.

Amitlatok akadt ki a Hír Tv tegnapi, az amerikai elnökválasztásokról szóló beszámolóján, tudnillik a Hír Tv nem számolt be McCain választási vereségét elismerő beszédéről. Ez persze nem manipuláció, hanem sokkal inkább tematizálás, amellyel természetesen befolyásolják a befogadók világképét, azonban ez inkább szükségszerűség, mintsem manipuláció, hiszen nem lehet beszámolni a világban történt minden eseményről egy egész nap folyamatosan frissülő hírportálon sem, nemhogy egy harmincperces híradóban, szóval hírérték, érintettek száma, stb. alapján válogatni kell. Ezzel az eljárással természetesen "manipulálják" (de úgy gondolom, hogy tényleg a befolyásolás kifejezés illene ide, amely nem feltétlenül tételez fel tudatosságot, ellentétben a manipulációval) a befogadót, azonban egy tudatos hírfogyasztó szerintem már nem elégszik meg napi egyszeri informálódással, és több helyről tájékozódik.
Ez az eljárás legjobban a politikában, a parlamenti életben figyelhető meg, a politológusok és egyéb elemző szakértők erre szokták mondani, hogy egy-egy párt éppen uralja a közbeszédet, vagy ezt és ezt a témát akarja beemelni a közbeszédbe.

Erre persze rögtön azt lehetne válaszolni, hogy ez nem igaz, mert tudjuk jól, hogy pl. a Hír Tv, meg a Magyar Nemzet jobboldali sajtóorgánum, míg az ATV, meg a Népszabadság baloldali. Csakhogy ez nem igaz. A hazai helyzet ennél sokkal rosszabb.

(Innen kezdve úgy gondolom, hogy egy idealizált helyzetről, fogalmazzunk úgy, hogy egy modellről beszélünk). Kezdjük ott, hogy objektív újságírás nem létezik. Senki nem kíváncsi objektív újságokra, mert azok baromi unalmasak lennének. Minden, a médiában tevékenykedő szervezetnek van egy alapvető beállítottsága, amelyet (más kifejezések híján?) jobb-, baloldaliságként határoz meg. Ez jellemzően egy értékrendet jelent, amelyet a véleményekben, és egyéb szubjektív jellegű publikációkban kifejezésre is juttatnak. Ha most adott országban, területen tevékenykedik egy olyan politikai szervezet, amely hasonló értékeket képvisel, akkor az természetes, hogy őket valamilyen módon támogatni fogják.
Ennek érdekében viszont már vetnek be manipulatívnak is nevezhető eljárásokat, de ne legyenek nagy elvárásaink a sajtóorgánumok nem hazudnak, nem közölnek álinformációkat. Azok az idők már elmúltak. Jelenleg egyfajta "érzelmi, vagy hangulati" befolyásolást alkalmaznak inkább. Vegyük a következő két mondatot (X. Y. helyére szabadon behelyettesíthető bárki, a példák természetesen sarkítottak):

X. Y. hatalmas, ünneplő tömeg mondta el beszédét.

X. Y. sok ember előtt beszélt tegnap este.

Mindkét mondat ugyanazt állítja, tényről, megtörtént eseményről beszél, noha gondolom észrevehető a két mondat közti különbség. (Ez valami olyasmi, amit az élőbeszédben metakommunikációnak neveznek).

De még mielőtt rátérnénk a magyarországi helyzetre a fentebb megemlített tematizálásról érdemes még pár szót ejteni, hiszen igen komoly következményei is lehetnek.
Főleg, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az utóbbi években a hírszolgáltatás és a szórakoztatás egyre inkább eggyé válik. (Ezt szokás a köznyelvben bulvárosodásnak nevezni). Egy nyolc áldozatot követelő perui buszbaleset, vagy egy öngyilkos merénylet egy izraeli város utcáján, vagy a világ legnagyobb pizzájának elkészítése egy olasz kisvárosban, esetleg a fél mázsás jégtömbből kifaragott mikulás nem azért kerül be egy híradásba, mert ma Magyarországon erről olyan fontos volna tudni, hanem azért, mert érdekes, szórakoztató, vagy borzongtató. Ez egy globális trend, ezt lehet szeretni, vagy nem szeretni, viszont el kell fogadni.
A probléma ezzel mindössze annyi, hogy elég nagy eséllyes a valóság duplikálódását idézi elő, azaz a média által sugárzott valóságkép, és a mindennapi élet során megélt valóságkép jelentős eltéréseket mutathat egymástól.
Például én rendszeresen szoktam busszal utazni. Távolságival és helyivel is. Olyan buszon még sosem ültem, amely balesetet szenvedett volna, annak ellenére, hogy a híradások rendszeresen tele vannak buszbalesetekkel, és ezeknek áldozataival. Amennyiben én rendszeres híradó néző lennék, és csak keveset buszoznék, akkor bizony egy idő után minden bizonnyal meggondolnám, hogy buszra szállnék-e. (Figyelem! Ez egy példa, és mint ilyen sarkított).

Akkor lássuk Magyarországot. Itt sokkal rosszabb a helyzet, hiszen nem csak objektív periodikák nincsenek, de függetlenek sem, a hazai médiapaletta szereplőit (mármint a legtöbbet) bárki be tudná sorolni jobb-, illetve baloldali kategóriákba. Ezzel nem is lenne baj, azzal viszont már sokkal inkább, hogy ma nálunk ez inkább egyfajta szolgalelkű kiszolgálását jelenti annak a pártnak, amely a közvélekedés szerint azokat az értékeket képviseli. Pedig egyébként az Mszp legalább olyan távolról ugatja a baloldali értékeket, mint amilyen távolról a Fidesz ugat a jobboldaliak felé. Ez a szervilis magatartás a magyarországi sajtótermékeknél viszont odáig vezetett, hogy hajlamosak erőteljes csúsztatásokra, ferdítésekre, akár hazugságokra is. De olyan megbocsáthatatlan hibákra, amelyet a Népszabadság elkövetett a Teller-levél kapcsán, mindenképp.
Ami a Hír Tv-t illeti, hogy indulásakor milyen volt, arra én nem emlékszem, viszont az utóbbi években egyfajta "harcos" magatartást alakított ki. Ez azt jelenti, hogy a Hír Tv már nem csak a közvetítője és magyarázója kíván lenni a hazai közéletnek, hanem aktív szerepet kíván vállalni. Megemlíthetjük a Császár-Veres affért, de ha a kis képre kattintanak, akkor a Hír Tv aktivitásának egy újabb bizonyítékával találkozhatnak.

Persze azért a remény hal meg utoljára, érdemes az online hírszolgáltatók között kereskedni, a neten még lehet találni pártfüggetlen, ám értékek mellett kiálló hírszolgáltatókat.

3 komment

Címkék: hírtv médiaipar népszabadság szerintem

A bejegyzés trackback címe:

http://hangorienidiocc.blog.hu/api/trackback/id/tr59753707

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2008.11.07. 18:20:41

Jól beszélsz, jól beszélsz.
Csak tudod, ezt amiről itt írtál, úgy hívják, hogy a "sorok közt olvasás" képessége, és sajnos ennek általában Átlag Béla választópolgár nincs birtokában.
A jobboldali médiumok egyébként mesterfokra fejlesztették az ilyen jellegű "metakommunikációt". Ez azért is hasznos az ő szempontjukból, mert erősíti a fogyasztóban az együvé tartozás érzését. Amikor kilincsorrút ír, akkor azt mindenki érti...és mégse lehet rámondani hogy zsidózott volna. (sarkított példa:P) Ettől szép a magyar nyelv. :D és ettől szörnyű a magyar újságírás. :D

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2008.11.07. 23:14:19

Az a baj ezzel a bejegyzéssel, hogy igaz, de mégsem. A médiafogyasztók jelentős része tudatos.
Azt hiszem a következő bejegyzés az erőszakos rajzfilmekről fog szólni, mert az rávilágít a problémára.
Ja, arra akarok kilyukadni, hogy Átlag Béla elvileg tudatában van annak, hogy őt manipulálni (ami nem feltétlenül jó kifejezés) akarják.

Bicskas 2008.11.14. 00:56:47

online hírszolgáltatók között kereskedni, a neten még lehet találni pártfüggetlen, ám értékek mellett kiálló hírszolgáltatókat.
sajnos az index egyre kevesbe ilyen