Letartoztatták Gál Györgyöt, az Szdsz Erzsébetvárosi frakcióvezetőjét. De hagyjuk inkább békén Gál Györgyöt, én a magam részéről eddig nem is hallottam róla, viszont sokkal érdekesebb az eset kapcsán az Szdsz által kiadott közlemény.

Annak is az utolsó mondata. Azt mondják a Szadesznél, hogy:

Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, a súlyos vádaknak azonban még az árnyéka sem vetülhet az SZDSZ-re.

Ez csak most, 2008-ban jut eszükbe? Hiszen Medgyessy már 2004-ben elkottyantotta magát, noha aztán rögtön visszakozott, és inkább befogta (esetleg befogták?) a száját. Az Szdsz mára már nem más, mint egy súlyos vádakkal terhelt megélhetési bagázs, akiknek egyetlen dolog sikerül az életben, lejáratni azokat, akik tényleg liberális módon gondolkodnának. Az Szdsz az a párt, amelyik a legsúlyosabban és a leglátványosabban köpte szemen saját magát, és teszi ezt azóta is szinte minden nap. (Arról nem is beszélve, hogy az Szdsz már csak a rendszeres szélsőjobbozásból tud megélni).

Még 2004-ben a Magyar Nemzet "szinte csak kisujjból" szedett össze egy pár tételes listát az Szdsz-hez köthető gyanús üzelmekről. Pedig hol volt akkor még Kóka János a (nem létező?) számlájával, az építkezésével, a vizitdíj-automatáival, no meg az Elenderrel. (Kóka dolgairól - nem mindegyikről - itt lehet olvasni).

Elhiszem én, hogy a "súlyos vádaknak még az árnyéka sem vetülhet az SZDSZ-re", azonban ezzel már baromira le vannak maradva. Az árnyék (árnyék, ugyan, nem árnyék az már) ott van lemoshatatlanul. Hiába próbálják meg a becsületes, tisztességes párt képét kommunikálni, az Szdsz az a párt, amelyiket belülről a leglátványosabban tölti ki az a bizonyos barna és büdös anyag.

Nem véletlen, hogy az Szdsz pár napja tartott születésnapi bulija körül is erős bűz terjengett egy nyilvános levél formájában. De most legalább kivívták Gyurcsány Ferenc elismerését.

Hát mit lehet erre mondani? Ez már valami, ez már bizony valami.