Azt kérdezi tőlem tyrker.hun, hogy miért idiótázom le azokat, akik szerint a finn - magyar nyelvi kapcsolat marhaság, és inkább a sumér,görög-etruszk, (maja!!!), vagy nem is tudom még milyen rokonságokra esküsznek. (Miközben azért ne feledjük, hogy a finnekkel inkább nyelvi közös gyökerekről van szó, nem genetikairól).

Hát, a rövid válaszom az lenne, hogy azért, mert azok. Bár ez nem is válasz igazából, hanem konklúzió.

Van nekem erről egy elméletem. Eszerint mindazok, akik az ilyen hülye elméletek kardoskodnak, tulajdonképpen kompenzálnak. Mégpedig a kisebbrendűségi komplexusukat.

Ezzel nem azt mondom, hogy akik ilyen elméletek mellett kardoskodnak, azoknak szükségszerűen kisebbrendűségi komplexusuk van, hanem mondjuk azt, hogy ezekben az emberekben - jobb híján mondjuk így - az átlagnál lényegesen nagyobb a magyarságtudatuk. Márpedig, ha van valami, ami jellemző a magyar identitásra, a kisebbrendűségi komplexus mindenképp az.

Ami nem is csoda, hiszen az utóbbi kb. fél évezredben különböző hódítók sora törölte bele a lábát ebbe a népbe. Emellett van még néhány elbukott forradalmunk, két elbukott világháborúnk, egy Trianonunk (ennek most úgyis aktualitása van), negyven év kommunizmusunk (bár ez inkább a hódítók sorába tartozik), meg egy elkúrásunk.

Azt, hogy a magyar identitással mennyire gondok vannak mutatja pl. Bíró Lajos nyomtatásban is megjelent munkássága (bár ezek az idézetek az első részből származnak):

Nem állítom, hogy Jézus nem beszélt arámi nyelven, de az arámi mellett tudhatott magyarul is. Ahogy egyes ókori magyar országokban használták például a görög nyelvet, de ez nem jelenti azt, hogy nem tudtak az anyanyelvükön, magyarul is. Az, hogy a galileaiak törve beszélték az arámit, szintén arra utal, hogy nem az arámi volt az anyanyelvük. Van még egy helye a Bibliának, ahol fennmaradt Jézus egy eredeti kijelentése: a János evangéliuma 1,43 szerint Jézus ezt mondta: "Te Simon vagy, a Jóna fia, te Kefásnak fogsz hívatni (ami megmagyarázva: kőszikla)" Az eredeti arámban kéfa a szikla neve, de nem különös, hogy ez is egyezik a magyar köve(s)-Bel? (A kő régen keve is volt a magyarban, v ö.: finn kivi=kő, szikla).

Az ókori magyar országokra nem szeretnék kitérni, de az már elég gyanús lehet mindenkinek, hogy finn szavakat hoz fel a t. szerző annak bizonygatására, hogy Jézus márpedig magyar volt.

Aztán a kilencvenes évek elején-közepén történt az a dolog, hogy egy szekta (amelynek talán Grespik László is a tagja volt) ásókkal, lapátokkal, csákányokkal kivonult a Mátrába (Bükkbe?), és elkezdtek lyukakat ásni azzal a felkiáltással, hogy Mátyás király itt rejtőzik valahol, ők kiássák, és akkor Magyarországra ismét beköszönt az aranykor.

Mátyásról tudni illik, hogy messze a legtöbb adót szedte be az összes magyar király közül, a nevét leginkább azért foglalta aranyba a nép, mert ő a nemeseket is megadóztatta - tkp. valószínűleg elsőként Európában bevezette az általános közteherviselést. Ha Mátyás királyból ma miniszterelnök lenne, valószínűleg dühös tömegek sátoroznának a Kossuth téren.

Jézus magyar gyökereinek a bizonygatása, vagy Mátyás király keresése, ugyanaz, mint maja/görög/etruszk/sumér rokonság bizonygatása. A jelen problémáira adott válasz, hogy a magyarság múltját valami széphez, nemeshez kössék, ha már a jelenje olyan, amilyen.

De a magyar identitás sérülékenységét jól mutatja a válogatottjaink állampolgárság-váltását körülvevő hisztéria is. Amikor a kerékpáros Bodrogi elment franciának, nagyjából szitokáradat követte, pont ugyanaz, amit most Nagy László megkap. Árulók, idegenszívűek, stb. Ellenben amikor pl. Janics, Radulovics, Carlos Perez, vagy Eklemovic magyarnak áll, az a világ legtermészetesebb dolga. Márpedig, ha az természetes, hogy valaki magyarnak áll, akkor annak is természetesnek kell(ene) lennie, hogy valaki spanyolnak/franciának áll.

 De nem, nem az, mert a magyar identitás ezt nem bírja el. Magyarnak lenni, vagy magyarrá válni a világ legnormálisabb dolga, sőt az egyetlen normális dolog a világon.

Mindez pedig a (közel)múlt történéseiből és a jelen állapotából fakad.

Pedig szemernyivel sincs sem rosszabb, sem szégyellnivalóbb történelmünk, mint a franciáknak, spanyoloknak, cseheknek, kínaiaknak, japánoknat, stb. De jobb sem.

És szemernyivel rosszabb jelenünk sincs, mint bármelyik más országnak. A görögöknél lassan államcsőd és forradalom lesz, a németek történelmük legnagyobb megszorítására készülnek, a magyar katolikus egyház tagjait, akik letiltatták anno a képernyőről a 'Jézus utolsó megkísértése' című (egyébként rossz) filmet, nem lehet hülyébbnek nevezni azoknál a muszlimoknál, akik szinte dzsihadot hirdettek a Mohamed karikatúrák miatt.

Ha van valami, ami ténylegesen rosszabb, mint más nemzetek fiaié, lányaié, akkor az konkrétan az identitásunk. Ez a mindig busongó, állandóan depressziózó, a jóra nem figyelő, 'jaj-de-szar-az-élet' identitás. Minket mindig kicsinálnak, a bírók állandóan ellenünk fújnak, meg a fehérorosz(!) sportdiplomácia(!!) mennyire erős(!!!).

Nem. Egyszerűen csak így éljük meg a magyarságunkat. Depressziózva, búslakodva, állandóan a múltba tekintgetve, a problémákra a múlt nemesítésével válaszolni próbálva.

Márpedig így nem fog menni. Soha.

Na, ezért idióták szerintem, akik a fentebb felsorolt rokonsági kapcsolatok mellett kardoskodnak.