Van Lesz új költségvetésünk, biztos lesz, ezzel a kétharmados szavazással biztos nem lesz baj. A költségvetésről Kopits György a következőt mondta: "...a költségvetési törvényjavaslatban kirajzolódó költségvetési politika egy kockázatos terv, amelynek esetleges sikertelensége tetemes károkat okozhat." Lázár János viszont azt, hogy: "A 2011-es költségvetés leginkább azt üzeni, hogy a 2,8 százalékos hiánycél tartása a legfontosabb..." (kopipésztelve ebből a cikkből) Az emberek egy jelentős része viszont a magánnyugdíj befizetések lenyúlásáról fog beszélni. De ez utóbbi egyáltalán nem ördögtől való dolog. Az ördögtől való dolog az teljesen más.

 A magánnyugdíjak einstandolása, illetve a magánpénztári rendszer már többször is beharangozott feloszlatási szándéka már csak azért sem ördögtől való, mert egyrészt kényszerű, másrészt a jelenlegi viszonyok nem indokolják a megtartását, mint ahogy az akkori viszonyok sem indokolták a bevezetését. Legyünk őszinték: a magánnyugdíj bevezetésével nem értünk el semmi mást, mint közelebb hoztuk az állami nyugdíjrendszer összeomlásának időpontját. Különös tekintettel az azóta eltelt időben folytatott konstans állami/politikusi töketlenkedésre. Amit ördögtől való dolognak lehetne nevezni, az talán ennek a pénznek a felhasználási módja, azaz a jelenlegi kevéssé hatékony, pazarló állam, illetve a magas újraelosztási ráta fenntartása.

De szerintem van ennél rosszabb is.

Sokan említették már - Török Gábor, Palócz Éva, Elmar Brok, de erre utalnak Kopits György szavai is -, hogy az Orbán-kormány egy kísérletet folytat.

Matolcsy azt mondja, hogy a büdzsé három feltevésre épít: a 3%-os gazdasági növekedésre, a 3,5%-os inflációra, valamint a gazdasági válságból való általános kilábalásra.

Érdekelne, hogy a 3,5%-os inflációba pl. beleszámolták-e a különadók hatásait. Tudom, hogy Orbán megígérte, hogy a megadóztatott cégek nem fogják áthárítani a fogyasztókra, ugyanakkor erre a kérdésre még mindig nem kaptunk választ. Vagy kalkuláltak-e a már beharangozott gázáremeléssel? A benzin árával? A minimálbéremeléssel? Ezek ugyanis mind-mind hatnak az infláció mértékére.

3%-os gazdasági növekedés? A III. negyedévben - a II. negyedévhez képest - 0,8%-os növekedést produkált a magyar gazdaság, amivel Európa élmezőnyébe tartozunk. Ezen jóhírekre alapozva már elképzelhetőnek tartják mások is a 3% közeli gazdasági növekedést, azonban ezt alapvetően a fogyasztásélénkítésre alapozva mondják:

"A 2011-es költségvetésbe beépített 2 százaléknyi keresletösztönzés szintén arra utal, hogy a cég jövő évi 2,7 százalékos várakozásánál nagyobb is lehet a növekedés."

De mi van, ha alábecsülték az inflációt? Ha nagyobb az infláció, kisebb a keresletnövekedés, hiszen csökkennek a reálbérek. Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán semmi nem bizonyítja, hogy az adóátrendezések következtében a vállalkozásoknál és az embereknél maradó többletpénz ténylegesen fogyasztásnövekedésre és/vagy beruházásokra lesz felhasználva. Azt meg aztán ténylegesen semmi nem bizonyítja, hogy a többletpénz Magyarországon lesz elköltve.

Arra a feltételezésre pedig, hogy a külső gazdasági környezet is folyamatosan javulni fog, szót se vesztegessünk, vagy bejön, vagy nem. Fej vagy írás.

Lázár azt mondja, a hiánycél betartása mindennél fontosabb. Ez tény és való, de korántsem teljes kijelentés. 'A hiánycél betartása mindennél fontosabb, hogy a hosszútávú elképzeléseinket biztonságos gazdasági környezetben tudjuk végrehajtani.' Így nézne ki teljesen helyesen a mondat.

De a hosszútávú elképzelések nem csak Lázár szavaiból hiányoznak, hanem a költségvetésből is. A jelenlegi költségvetési tervezet arra a feltételezésre épül, hogy amikorra elfogy az einstandolt magánnyugdíjjárulék, illetve kivezetésre kerülnek a különadók, a magyar gazdaság felpörög annyira, hogy ezek a bevételi tételek nem fognak hiányozni a költségvetésből.

A németek érdeklődve figyelik ezt a magyar kísérletet, Kopits kockázatos tervnek nevezi. Csak egy dologról felejtkeznek el:

Amikor anno a középiskolában először felcsaptuk a mikroökonómia tankönyvet, az nagyjából az első oldalon a következő, vastagbetűs figyelmeztetéssel kezdődött: Egy közgazdász soha nem kísérletezhet!

Nem, mert bármilyen kísérletnek katasztrófa lehet a vége. Nincs biztonságosan megteremtett, kontrollálható környezet, nincsenek sisakok, védőeszközök, nincsenek felboncolható patkányok, nincs semmi, csak a végeredmény.

Jelenleg éppen vidáman mosoly közepette különböző, ismeretlen vegyszereket öntögetünk ugyanabba a lombikba, remélve, hogy nem képződik semmilyen mérges gáz, mert se gázálarc, se mentő nincs a közelben, vagy nem robban fel, mert sem tűzoltókészülék nincs a közelben, se egy telefon, amin esetleg hívhatnánk a tűzoltókat.

Na, ez az, ami ebben a költségvetésben tényleg ördögtől való dolog.

Ezt pedig sok szeretettel küldöm mindenkinek, aki szereti.