hángörienidiocc

Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc?

Idiotac.

Isa?

Fontos!!!

Még mielőtt elkezdenél alázni egy kommentben, kérlek olvasd el a RAGYA-t!!!
A nem nyilvános alázásokat pedig kéretik a verszegeny@gmail.com (egyszerű eset: nickre katt!) címre küldeni, de túl sokat nem kell ezektől a levelektől várni, mert kéjes mosolyok között fogom törölni mindet.

Friss topikok

Innen olvasnak

Hódacska, Fődecske, felhőcske

Ezen képecskéért meg millió köszönet az Időkép.hu portálnak:

Felhőkép

Na, jól van, akkor most benyalok a zindexnek - de annyira azért nem

2007.08.23. 19:15 Vérszegény éjszakai dúvad

Van ez az adblockos vita, indexes fenyegetés és a mostani látványos visszatáncolás. Én az Indexet az egyik legolvashatóbb internetes hírportálnak tartom, és őszintén szólva egész addig nem zavarnak a reklámok, amíg nem másznak bele pofátlanul a képembe. Életem legzavaróbb hirdetését az NSO-n találtam, ami egy dezodort reklámozott, ahol csak az válhat férfivá Afrika legmélyebb... gondolom mindenki tudja mire gondolok. Az volt vele a problémám, hogy a videó rögtön hanggal indult és beleüvöltött a fülembe. A kommentelők is ki voltak rendesen akadva. Az indexes reklámok szerintem nagyjából rendben vannak, a zöme eldugva valahol a képernyő szélén, ami meg a cikkekben, arra kb. rá sem pillantok, automatikusan átugrom.

Meg egyébként sem vagyok az a mániákusan vásárolgató fajta, ha kell valami, akkor megveszem, főleg ha pénzem is van rá, de előtte magam tájékozódom, nagyon sokszor egy olyan ismerősömtől, aki valamennyire jártas a témában - a reklámok szinte hidegen hagynak. Ráadásul a gépemet nem is lassítják.

Aminek örülök, az az, hogy ebben az új dizájnban a bulvárcikkek nem másznak bele a pofámba, és kevesebb cikket próbálnak meg eladni olyan hívószavakkal, mint szex, csöcs, mell, pina, fasz, stb. (Vagy csak én nem veszem már észre?)

 Amit viszont nagyon zavarónak tartok, az az Index bulvárosodása. Itt van pl. ez a nem is olyan régi cikk, Ölt az állatkertbe csempészett piton címmel. És naná, ez persze így is van, de a cím azért nem azt sugallja, hogy papagájokat. Avagy itt van ez, amely szerint Gyurcsány éttermet nyitott Prágában. Nyitott a francokat.

Az új dizájnnal valahogy eltűnt az az érzés is, hogy a címlap áttekintésével nagyjából áttekintettem a napi eseményeket is. Most egy kicsit kutakodni kell az Indexen, hogy biztosan rátaláljak minden fontosabb eseményre.

 Tehát értem én, hogy minél magasabb látogatottságot, oldalletöltést kell produkálni, ezt viszont hatásvadász címekkel és hívószavakkal, vagy apróbb trükökkel lehet elérni. Értem, de akkor sem tetszik.

 

5 komment

Címkék: index médiaipar fogyasztói társadalom szerintem

A bejegyzés trackback címe:

https://hangorienidiocc.blog.hu/api/trackback/id/tr93147185

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

homopoliticus · http://homopoliticus.freeblog.hu 2007.08.24. 09:25:11

A bulvárosodás engem nem zavar, korábban is voltak ilyen cikkek, nagyjából ilyen arányban, mint most, némelyik vicces, némelyik nem. Azért van ebben egy nagy adag (ön)irónia is, nem?

Az új dizájn viszont nekem se tetszik. Minden új dizájnhoz nehezen szokom hozzá, de ez áttekinthetetlen. Korábban élesen elváltak a főoldalon az egyes hasábok, rovatok, de most minden egybefolyik.

Ha meg belemegyek egy konkrét cikkbe, halálosan idegesít a cikk közepén a reklám. Korábban, a vastaggal szedett bevezető rész után tkp még funkciója is volt. Szóval nemtom, sikerül-e megbarátkozni vele, de muszáj lesz.

rokica · http://www.rokica.blog.hu 2007.08.24. 11:09:54

Nekem meg csak egyszerűen nem teszik. Először a "lelketlen" jelző jutott róla eszembe - és ez azóta sem változott. Lehet, hogy ez a maga nemében egy mestermű, egy design bomba, de az én ízlésvilágomtól messze áll. Semmi "fészekmeleg", ahová jó elbújni, nincs benne. Ugye, értitek, hogy mire gondolok?

homopoliticus · http://homopoliticus.freeblog.hu 2007.08.24. 11:31:50

Értem, és egyet is értek, a fészekmeleg az fontos, én is egy kicsit otthonomként tekintek az Indexre, kb. 2000 óta rendszeres fogyasztója vagyok, egy időben gecisokat fórumoztam, nethasználóként (és -függőként részben) rajta nőttem fel. Épp ezért tudom, hogy ezt a fészekmeleget önmagában egy dizájnváltás nem tudja elvenni, ha a lényeg nem változik, az ember megszokja az új dolgokat. Remélem (gondolom), hogy nem változott.

Ettől függetlenül az új dizájn szerintem visszalépés az előzőhöz képest.

rokica · http://rokica.blog.hu/ 2007.08.24. 12:15:46

Megértem és ezt is, de úgy gondolom, itt azért akad némi nemi különbség egy férfi és egy nő látásmódja között is. Mire is gondolok? Ha egy férfi művészi gasztronómiai érzékkel vacsorát készít a kedvesének, mellé hűti a legfinomabb bort, jogosan várja el, hogy mindez a másik részére a kulináris élvezetek csúcsát jelentse. Mert az is. De mit tesz ekkor a nő? Szalvétát hajtogat, kristálypoharat vesz elő, valamint egy karcsú gyertyát, amit meggyújt az asztal közepén. A „sallangoknak” közük nincs az egész lényegéhez, de úgy fel tudja turbózni azt, hogy egyből úgy érzed, csodát élsz meg.
Erre próbáltam célozni akkor, amikor azt írtam, hogy természetesen jó és értékes maradt, csak nincs benne lélek.

homopoliticus · http://homopoliticus.freeblog.hu 2007.08.24. 13:15:32

Én nem becsülöm le a "sallangok" jelentőségét, értem, hogy mire gondolsz. Sőt, ezeknek igenis közük van a lényeghez. De azt, hogy mi lesz a szükséges külsőség, a szokás is meghatározhatja, vagy valami más tényező.

A példádnál maradva: egy szép kristálypohár valóban hangulatot tud teremteni. De elképzelhető, hogy a férfinak van egy kedvenc pohara, ami mondjuk nem annyira ünnepi, mert mondjuk csorba, vagy valami gyerekkorból maradt kisállatos borzalom, ilyesmi. Lehet, hogy az ünnepi vacsoránál is ragaszkodni fog ehhez a pohárhoz, meg a reggelinél, meg a vacsoránál stb. A lényeg a megszokás. Ha nincs ott a megszokott használati tárgy, hiányzik a lelke a dolognak.