Lamperth Mónika úgy gondolja, hogy az esélyegyenlőség érdekében röghöz kell kötni az általános iskolás tanulókat, azaz korlátozni kell a szabad iskolaválasztást. Lamperth elképzelése szerint mindenki csak a lakóhelyén lévő iskolába írathatná be a gyerekét.

Abban Lamperthnak igaza van, hogy kialakult egy vándorlás mind a diákok, mind a tanárok részéről a jobb, vagy jobbnak, vagy eszközökkel jobban felszereltnek gondolt iskolák irányába, társadalomföldrajzi fogalmakkal kifejezve az elmaradottabb (falusi) települések felől a jobb gazdasági lábakon álló (városi) települések felé. Csak azt nem értem, hogy a szabad iskolaválasztás megszüntetése hogyan segítene a falusi iskolákon. Ugyanis a falusi iskolák problémájának nagy része a település elöregedéséből származik, és nem abból, hogy a polgármester, az orvos, vagy a jegyző gyereke nem a helyi általános iskolába jár. Azaz nem a gyerekeket, hanem egész családokat kellene helyben maradásra bírni.

A viccesebb probléma ezzel a javaslattal az, hogy ahelyett, hogy csökkentené az iskolák közötti (és ezzel együtt a továbbtanulási esélyek közötti) különbségeket, tulajdonképpen a jelenleg már meglévőeket akarja átalakítani, törvénybe ikatni.

Az iskolák között ugyanis nem csak felszereltségben, tornatermek számában, minőségében, vagy a tanárok felkészültségében találhatók különbségek, hanem pl. képzési programok között is. Teszem azt, az egyik iskolában hangsúlyosabb részt kap a nyelvoktatás, míg máshol irodalom-, kémia-, fizika-, vagy történelem fakultációk, szakkörök indulnak. Ha most a gyerekem teszem azt rajong a történelemért, és esti mese helyett is Julius Caesar viselt dolgai érdeklik, és abban a lakókörzetben, ahol én lakom, nem foglalkoznak kiemelten a történelemmel, akkor én verjem bele a gyerekembe, hogy márpedig érdeklődj inkább a biológia iránt, vagy költözzem el?

Persze ez már felsősök problémája. Az alsó osztályokban még nem nagyon vannak fakultációk és szakkörök. De olvasástanítás szempontjából sem mindegy, hogy milyen iskolába járatom a gyerekemet. Bár mondjuk a legutóbbi PISA-felmérések szerint majdnem  tökmindegy... Annyit azért a PISA -felmérésekből is  le lehet szűrni,  hogy a magyar iskolarendszer nem  segít a szocikulturális háttérből eredő társadalmi különbségek csökkentésében, de hogy segítene ezen a szabad iskolaválasztás megszüntetése? Esetleg úgy, hogy a szocikulturális hátrányokat földrajzi hátrányokká transzformálja, ezáltal pedig alá is írja a falusi iskolák halálos ítéletét? Vagy talán egész falvakét is? Vajon az orvos továbbra is ott fog maradni a faluban (feltéve, hogy eddig ott lakott), vagy beköltözik majd a városba, és onnan fog kijárni rendelni? Vajon a helyi jegyző (feltéve, hogy nincs körjegyzőség) nem vállalja inkább az ingázás minden ódiumát azért, hogy a gyerek egy jobban felkészült iskolába járhasson?

Szóval meglehetősen ostoba és egyáltalán nem baloldali elképzelés az, hogy, ha vannak olyan társadalmi rétegek, amelyek felzárkóztatását nem tudjuk megoldani, akkor csökkentsük mindenki más iskoláztatási esélyét. Ha a szabad iskolaválasztást megszüntetjük, akkor hosszútávon a társadalom szociális törésvonal mentén történő kettészakadását gyorsítjuk fel, ugyanis, akik megtehetik, hogy elköltözzenek, azok meg is fogják tenni, akik pedig nem tehetik meg, később sem tehetik majd meg. Így már eleve az általános iskoláknál központilag döntenék el, hogy ki lesz az, aki majd később mehet egyetemre, és ki az, aki esetleg megpróbálhatja a felvételit, hátha felveszik (feltéve, ha sikerült egyáltalán egy érettségi adó középfokú oktatási intézménybe felvételt nyernie), egyébként marad a lassan semmire sem jó érettségi, vagy a szakmunkásbizonyítvány. Ez utóbbival akár érvényesülni is lehet a munkaerőpiacon, feltéve, ha vannak a környéken munkahelyek.

Arról pedig még egyáltalán nem szóltam, hogy az általános iskola után általában valamilyen középfokú intézmény következik, amelyet leginkább csak nagyvárosi tanulók tudnak utazás nélkül látogatni. Most akkor a lamperthi logika alapján vajon mit kéne tennünk? Minden településre legalább egy középiskolát? Vagy esetleg támogassuk valahogy az iskolába járást?

Persze az Mszp szempontjából a szabad iskolaválasztás megszüntetése az olcsóbb megoldási javaslat, mert az iskolák közti különbségek eltüntetésére elég sok pénzt kellene a rendszerbe invesztálni, de ez a befektetés hosszútávon mindenképp kifizetődő lenne.