Hol volt, hol nem volt, túl egy üveghegyen, no meg réges-régen volt egyszer egy rendőr, aki nagy-nagy szerencsétlenségére a magyar rendőrségnél dolgozott. Helyre egy intézmény volt ez a rendőrség akkoriban, bármikor bármilyen probléma felmerült, szolgálunk és védünk, mondták a vezetői, és elintézettnek tekintették az ügyet, bár személyes sértettségük azért megmaradt.
No, ez az egyszeri rendőr ül egyszer a számítógép előtt és lelkesen kutakodik a neten azután, hogy mennyiért lehet szirénát kapni. Arra jár egy átlagember, és megkérdi a rendőrt:
- Te rendőr, miért nézegeted, hogy mennyiért lehet szirénát vásárolni?
- Azért, mert a szolgálati autón lévő sziréna elromlott, és kell helyette egy másik.
Átlagember bólogat, megérti a problémát, bizony, ha valami elromlott és javíthatatlan, akkor azt cserélni kell. De azért tovább kérdezősködik, mert fúrja még valami az oldalát.
- Te rendőr, miért te nézegeted azt, hogy hol és mennyiért lehet szirénát venni? Neked a rend fenntartása lenne inkább dolgod, és nem a szolgálati autód javítása, nem? Biztos van a rendőrségen olyan ember, aki ezzel foglalkozik.
- Nincs.
Átlagember bólogat, még ezt is megérti, biztos nincs rá kerete a rendőrségnek. De azért még mindig tovább kérdezősködik, mert még mindig fúrja valami az oldalát.
- Te rendőr, és miért nem rendeled meg akkor a legjobb szirénát, miért nézegeted már ilyen rég óta?
- Azért mert a legjobb, a legtartósabb sziréna nagyon drága, nem tudom kifizetni.
Átlagember elfelejt bólogatni, viszont az álla leesik.
- Te rendőr, hát miért te fizeted ki azt a szirénát, miért nem a magyar rendőrség?
- Nincs rá pénzük.
- De neked utána megtérítik a sziréna árát?
- Nem. Egy normális zseblámpát sem vettek nekem, hogy lássak rendesen akkor is, ha éjszakai műszakban vagyok. Azt is én vettem magamnak 15,000 forintért.
Az átlagember ezután már nem volt kíváncsi semmire, inkább továbbállt, míg a rendőr talált egy szirénát, amit a nettó fizetésének mindössze 10%-áért meg tudott rendelni. Így történetünk jól végződik.
Aki nem hiszi, járjon utána!
