Nyitásképpen csak annyit mondanék, hogy szerintem a tiltásnak megvan a maga helye és ideje. Megtilthatjuk az ittas vezetést, a fürdést egy veszélyesebb partszakaszon, vagy szúrófegyverek bevitelét egy tömegrendezvényre. Ezek általában olyan tiltások, amelyek védelmet nyújtanak az ismeretlen helyzetektől, vagy a felelőtlen emberektől. Ezek megszegése általában valamilyen büntetést von maga után, a szúrófegyver elkobzását, pénzbírságot, vagy akár börtönt is.
                                   Kép innen

De szerintem a tiltás az, ami alkalmazhatatlan a gyereknevelés során. (Megjegyzés: a tiltás az kategorikus, tekintélyen alapuló nemet jelent, a magyarázattal párosuló felszólítás valaminek a meg nem tételére, na az a nevelés egyik része).

A tiltástól csak édesebbé válik a gyümölcs, kívánatosabbá, szent céllá, amelyet mindenképp el kell érni. A nevelés során viszont felvetődhetnek a gyerekben olyan nézőpontok, amelyek azt sugallják neki, hogy erre bizony talán mégsincs szüksége. Vagy csak nem úgy, ahogy ő azt elképzelte, hanem kissé másképp. Épp ezért nem értem, hogy miért nem történik meg az alkoholfogyasztásra való nevelés.

Az ellenörző blog legfrissebb bejegyzésében egy elég balul sikerült gólyabálról olvashatunk, amelyen néhány diák annyira lerészegedett, hogy a tanárok hányatták őket. Nem tudom kinek vannak hasonló élményei, nekem bizony vannak. Na, olyan azért nincs, hogy a tanáraim hányatnak, de olyan, hogy az iskolai wc-ben hánytam, illetve olyan is, hogy az igazgatóhelyettes kivezet az iskolai buliról, mert annyira részeg voltam, na olyan van.

No, meg olyan emlékem is van (ez már nem iskolai), hogy egy bulin valaki annyit ivott, hogy belefulladt a saját hányásába (mondjuk ez csak áttételes emlék, mert akkor nem voltam ott).

Pont ezen példák miatt nem értem, hogy mi a jó abban, hogy 18 éves korig tiltjuk az alkoholfogyasztást (persze úgy, hogy azért egyik tinédzsernek sem jelent igazi gondot valami alkoholt beszerezni), majd 18 évesen hirtelen rászabadítjuk őket. Az alkoholfogyasztás ugyanúgy tanulni kell, mint pl. a vezetést, a járást, az úszást, vagy bármilyen más egyéb emberi tevékenységet. Nem értem miért jó, ha elhitetjük a tinédzserekkel, hogy az alkoholfogyasztás alapvető lényege a lerészegedés. Nem a társaság, nem a beszélgetés, hanem a lerészegedés.

A sörözésnek, borozásnak két célja lehet. Az egyik az, hogy lerészegedjünk, a másik az, hogy közben a barátainkkal legyünk, beszélgessünk, vagy meccset nézzünk, vagy kinek mi tetszik közben. Talán, ha a szülők, 18+ -os barátok példát tudnának mutatni, hogy nem csak a lerészegedésig lehet inni, hanem másként is, talán kevesebb lenne, vagy talán inkább kevesebbszer lennének a tinédzserek részegek.

Talán, ha nem tiltanánk kategórikusan az alkoholfogyasztást 18 éves korig, hanem pl. 16 éves kortól engedélyeznénk mondjuk a sör- és borfogyasztást (persze szigorúan csak sörözőkben, kocsmákban, borozókban, pubokban, nem pedig non-stop boltokból beszerezve, az utcán iddogálva), de csak egy legalább 18 (25?) éven felüli társaságában, akkor talán a mai tinédzserek szereznének némi tapasztalatot arról, hogy másként is lehet sörözni, borozni.

Tudom, ez az elképzelés elég naív, hiszen jelentős mennyiségű 18 éven jócskán felüli alkoholista szaladgál az országban, meglehetősen vicces lenne, ha ők tanítanák a felelős alkoholfogyasztásra a fiatalokat, de talán egy-egy család nem minden tagja alkoholista, és talán a tanítás célravezetőbb, mint a tiltás.

Bár ez utóbbi dologban inkább biztos vagyok.