Havas Szófia a névrokona, Havas Henrik babérjaira törekszik, már ami a beszólásokat illeti. A Tanár Úrnak voltak jó beszólásai, de voltak nagyon durvák is - legalább is egy biztosan -, amik miatt kirúgták a Tv2-től. Most Havas Szófia is megeresztett egy durva beszólást. Méghozzá meglehetősen kényes témában, az 1956-os forradalom kapcsán.
A Hvg-nek adott interjújában a következőket mondja:
- Nem szeretnénk ezen lovagolni, hiszen a múlt teljesen átértékelődött. Önnél is?
- Én például 1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen módon forradalmároknak nevezni. Ahogyan azokat a géppisztolyokkal köröző fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben zsidókra vadászva.
Erre a megjegyzésre persze rögtön ugrottak, meglepő módon nem a jobb, hanem a baloldalról. Lehet, hogy a jobboldali reakcióknak akarták elejét venni a gyors kritikával. Mécs Imre rögtön történelemhamisítással vádolta meg Havas Szófiát.
Nos, ha én is beleszólhatnék a vitába, akkor azt mondanám, hogy mindketten tévedtek.
Nyerges András, író a Magyar Hírlap még 2006-ban feltett azon kérdésére, hogy mikor alakulhat ki konszenzus 1956 megítélésében, az 1848-as események megítélését hozza fel példának:
az 1848-as forradalmat a honvédveteránok egyesületei még 1898-ban sem voltak hajlandók együtt ünnepelni.
Ez - miszerint egy történelmi esemény objektív megítélése addig nem lehetséges, amíg az esemény résztvevői még jelen vannak a társadalomban, egy meglehetősen népszerű álláspont, jómagam is hajlandó vagyok egyetérteni ezzel, szerintem ez a mostani ügy is ennek bizonyítéka.
Mert miről is szól ez a vita? Tulajdonképpen semmi másról, mint az 1956-os forradalom (igen, kedves Havas Szófia, forradalom, mert egy elnyomó rezsim ellen irányult) individualista értelmezéséről.
Míg Havas Szófia apját 1956-ban megölték, és mivel Havas amúgy elég erősen baloldali - a Hvg interjúja alapján szinte kommunista - beállítottságú, ezért az 1956-os eseményekből csak a köztörvényes bűnözők részvételét látja, pedig mint pár sorral fentebb írtam forradalom volt.
Mert igen, kedves Mécs Imre. Tudjuk jól, hogy Kádárék meghurcolták, de az 1956-os forradalom eseményeiben köztörvényes bűnözők is részt vettek. Egy forradalom soha nem lehet annyira magasztos és szent, mint amennyire évtizedekkel, évszázadokkal később beállítják. Sem a Dózsa-féle parasztfelkelés, sem Rákóczi szabadságharca, sem az 1848-as események nem voltak annyira tiszták és szentek, mint amennyire ma látjuk őket. 1956 sem volt az. De majd lesz egyszer, efelől kétségem nincs.
Úgy ötven száz év múlva.