Csak nem nyugszanak azok, akik úgy gondolják, hogy bármi közük is van a kereszténységhez. Nemrég Semjén Zsoltnak volt egy szelídebb kirohanása az egynemű kapcsolatok ellen, de erre most a magyarországi katolikus egyház is rátromfolt. Ráadásul még keverik is a szezont a fazonnal, mert felváltva emlegetik a családot és a házasságot, márpedig a kettő nem ugyanaz.

Úgy gondolja a kamara, hogy az egyneműek legalizált és kodifikált kapcsolata támadás a társadalom alapvető intézménye a család ellen. Majd idéznek az Alkotmányból, amely idézet konkrétan így hangzik:

"a család egy férfi és egy nő kizárólagos, a társadalom számára is hasznos életközössége, melynek célja a házastársak java és az élet továbbadása".

Ez már megint olyan Semjén-féle kifogás, ha mindössze csak ennyi a bajuk, akkor nevezzük az egyneműek kodifikált kapcsolatát mondjuk háztartásnak, aztán kész. Egyébként, ha a püspöki kamarában ülne egy-két olyan pap is, aki néha gondolkodik is, nem pedig csak a dogmáikat zsolozsmázzák, akkor (visszaemlékezve a biológiaórán tanultakra - feltéve, ha nem hagyták ott az iskolát, akkor amikor a tananyagban elértek az evolúcióhoz, meg az emberi szaporítószervekhez) könnyen rájöhetnének, hogy a homoszexuálisok aligha fognak gyereket nemzeni. Még családi kötelékeken belül sem. Ráadásul Semjén szerint a törvényszövegben szerepel az a kitétel is, hogy örökbe sem fogadhatnak gyereket, ergo nem lesz gyerekük, ha csak Isten meg nem szánja őket, és nem ád nekik egyet. Ekkor viszont csúnyán égne az egész katolikus egyház, mert kiderülne, hogy semmi közük Istenhez.

Tovább is van ám még. Azt is mondják ám, hogy minden nem a házasságon alapuló kapcsolati formának a házasság intézményéhez való közelítése

"...gyengíti a társadalom életerejét, veszélyezteti a fiatalok döntési szabadságát, valamint a felnövekvő gyermekek egészséges fejlődését"

Hát, ha ez bármiféle életerőt csökkent, az maximum a katolikus egyházé lehet.

Hogy a francba veszélyeztetheti a döntési szabadságot az, ha több (jogilag is elismert) lehetőség közül választhatnak az emberek. A hívők továbbra is a templomban fognak esküdni, de mit zavarja az egyházat az a tény, hogy azok az emberek, akikkel úgysem kerülnének kapcsolatba, mert nem hívők, miféle jogi keretek között képzelik el a párkapcsolatukat.

De ez az utolsó rész a kedvencem. A gyerekek egészséges fejlődését kurvára nem az veszélyezteti, hogy a szüleiknek van-e papírjuk arról, hogy ők együttélnek, hanem teszem azt, ha az anya szipuzik, dohányzik a terhessége alatt, ha az apa masszív alkoholista, és az esti mozgás azt jelenti nála, hogy jól elveri az asszonyt meg a gyerek(ek)et, vagy teszem azt, az a nagypapa, aki gyereket csinált a tizenkétéves unokájának.

És egyvalamit kell még jól megjegyezni: Mindaz, ami ellen Semjén is, meg a püspökök is tiltakoznak, már eleve létező jelenség a társadalomban. Attól, hogy esetleg az Országgyűlés nem fogadja el ezt a javaslatot, egyáltalán nem fog megszűnni. Akik ezt választják, azért választják ezt, mert ezt akarják. Nem az állam veri szét a családokat, hanem a családokat alkotó emberek maguk. Ha az egyház harcolni akar ez ellen, akkor ahhoz egy politikus-cseszegtető nyilatkozat édeskevés. Mert nem attól lesz család több emberből, hogy ehhez házasságot kötöttek, hanem attól, hogy törődnek egymással és felelősséget vállalnak egymásért. De ez utóbbihoz meg nem kell papír.