Nem, nem zenekritika következik, hanem egy kis jogoskodás-okoskodás. Történtek dolgok, pont aktuális egy seggberúgást kiosztani ide is, meg oda is.

Lássuk először a kurvát (a gengszterre meg nem sok szót fogunk pazarolni). Hát naná, hogy Mézes Jánosnéról van szó. Persze nem ő a kurva, hiszen vagyok azért annyira járatos a jogban, hogy egy bírósági beszámoló alapján ne kurvázzak le egy tiszteletreméltó és a jogban olyannyira járatos bírónőt, aki minden bizonnyal tisztes családanya. Vagy talán épp azért nem merem lekurvázni, mert nem vagyok annyira járatos a jogban, mint Mézes Jánosné?


Gondolom mindenki hallott a HIV fertőzéses perről, meg az ügyben hozott ítéletről. (Itt meg egy kicsivel szűkszavúbb beszámoló olvasható).
Na, akkor először essünk túl a dolgok 'unalmasabb' részén. Ez tipikusan olyan ügy, ahol nem dönthető el, hogy ki hazudik. Mármint a jog szempontjából. Egyébként - a magam részéről - nehezen tudok elképzelni olyan embert, aki mindenféle védekezés nélkül ágyba bújik valakivel, aki HIV fertőzött. (Őszintén szólva, olyat is nehezen tudok elképzelni, aki gumival ágyba bújik egy HIV fertőzöttel, bár lehet, hogy csak én vagyok túl válogatós... Bár egy gyógyíthatatlan betegségről beszélünk, szóval...)

Szóval arról van szó, hogy a jog szempontjából mindkét (hát, jelen esetben három) vallomást egyenértékűen kell kezelni. Akkor vajon Mézes Jánosné miért nem ezt teszi? Hogy jön ő ahhoz, hogy bármelyik felet is kritikával illesse?

Idézet a cikkből:

Mézesné az ítélet szóbeli indokolásában szükségesnek tartotta leszögezni: Judit mögött eddig öt házasság áll. Utalt Judit úgynevezett németországi "szórakoztatóipari turnéira" is.

Hohohóóóóó, Mézesné, kedves! Csak nem savanyú a szőlő? Mindegy, inkább hagyjuk ezt a vonalat.

Inkább gondolkodjunk el azon, hogy mi köze az esetnek ahhoz hogy az idősebbik alperesnek öt házassága volt, ha a legutolsó kapcsolata során fertőződött meg. Feltételezem, hogy AIDS teszt alá vetettek minden férfit, aki korábban házastársi kapcsolatba került Judittal, vagyis semmi. Ha meg nem, akkor miért kell felemlegetni?Gondolom jól esett Mézes Jánosnénak lekurváznia valakit. (Zárójeles megjegyzés: ez jogilag természetesen nem tekinthető kurvázásnak, azonban a jogon kívül - a mindennapi életben - annak számít, amit aztán rosszabb helyeken akár késelés, vagy egyéb erőszakos cselekmény követhet)

Ami meg az anyagi haszonszerzés meg a médiafelhajtás részeit illeti az esetnek, akkor az első esetben tiltsuk be a kártérítési perek zömét, mert azok hátterében nyilvánvalóan az anyagi haszonszerzés áll, a felhajtást illetően meg inkább a médiaipar dolgozóit kellene seggberúgni, mert ők haraptak rá az esetre. Ja, és akkor ki kell tiltani az újságírókat minden tárgyalásról. Na, de ezért a felperesen verni el a port?

De mindezeken túl elgondolkodhatunk arról is, hogy vajon ilyen hozzáállás mellett milyen elbírálás várhat mondjuk Kelemen Annára, vagy Vad Katira. Kelemen Annát kapásból elhajtjuk, mert bevallottan luxuskurva, Vad Katit ellenben meghallgatjuk minden olyan esetben, ami nem ér fel egy nemi erőszakkal, mert ő már abbahagyta a pornózást? Ja, és mi van Csisztuval, akiről van ugyan házipornó, de nem ő rakta fel a netre?

Egyáltalán most már az ügyvédek alkalmazni fognak olyan embereket, akiknek az a feladatuk, hogy a netet böngészve meztelen képekre, pornófelvételekre vadásszanak?

Én a magam részéről azt tanácsolnám minden férfinak, hogy ha valamilyen nővel keveredik peres ügybe, akkor lehetőleg Magyar Györgyöt kérje fel ügyvédjének, ő elég jó abban, hogy kiderítse, hogy az illető hölgy nem egy angolkisasszony. Még pornófelvételeket is dug a bíróság orra alá.

A gengszter meg az a férfi, aki a bíróság épületén belül bántalmazta a bírót, ügyvédet, és egyéb taláros személyeket. Ja, szóval ezt nem szabad. Akármennyire is nem szeretjük a taláros személyeket, akkor sem szabad.

Akkor sem szabad, ha - ahogy azt a HIV fertőzéses esetben láttuk - a bírósági eljárásnak mára egyetlen célja lett: megalázni az ellenfelet. Bebizonyítani róla, hogy kurva, gengszter, transzvesztita, hazug, csaló, disznó, stb. Akkor is, ha nem az. Kit érdekel egy ilyen eljárásban az igazság? Maximum az érintetteket, de az ügyvédeket, jogászokat, bírókat biztos, hogy nem. A tárgyalás folyamán atomjaidra szednek szét, csak azért, hogy valami új alakban rakjanak össze. Mondjuk egy patkányéban. De akkor sem lehet ütni, verekedni, mert akkor bizony valóra fognak válni a közép-amerikai jóslatokat vízionáló rémálmok. Tegyünk inkább úgy, mintha tényleg Európában élnénk.

Egyszóval: Hajrá "kurvák", a gengszterek meg inkább kushadjanak.

(Eredetileg itt akartam befejezni, de időközben eszembe jutott még valami. Egy elég hosszú zárójeles megjegyzés következik:

Nem tudom ismeri-e valaki a már elég régen, az Albatrosz-könyvek sorozatban kiadott 'Híres angol-amerikai bűnperek' című könyvet. Elég érdekes sztorik vannak benne, a darabolós gyilkos egyetemi tanárról, vagy hogyan ítélték el Oscar Wilde-ot homoszexualitásért.

De benne van annak az ausztrál tengerésznek a története is, akit azzal vádolt meg felesége és anyósa, hogy a férfi meg akarja mérgezni őket. Az eset pikantériáját az adta, hogy a tengerész tiszteletben álló volt, míg a két nőt kurvaként romlott erkölcsű nőszemélyként tartották számon. Persze először a férfit felmentették, mert az a két nő csak hazudhat. Aztán (erősen rövidítve a történet, mert hirtelen nem találom a könyvet...) másodfokon kiderült az igazság. A férfi tényleg meg akarta mérgezni a két nőt. Nesze neked, tiszteletreméltóság. Az ügy másik pikantériája, hogy a szerzőpáros állítása szerint ez volt az első olyan eset, ahol az ügyvéd bizonyítottan úgy védte a vádlottat, hogy tisztában volt annak bűnösségével. Ezek után, hát igen, mi másra építette volna a védekezését, mint a két nő rossz -, és a férfi jó hírére. (Miután kiderült felfüggesztették ugyan, de aztán újra elkezdhette a praktizálást.) Mindenesetre ajánlanám ezt a történetet mindenki, de főleg a jog területén dolgozók számára.)