Mint az köztudomású(?), június 30-ig ki kell cserélni az összes egyéni vállalkozói igazolványt, illetve újra kell írni a társasági szerződéseket a teáor számok változása miatt.

Ez sokaknak - főleg azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik már jó régóta űzik az ipart -, gondot jelenthet, ugyanis mostmár igazolniuk kell, hogy van olyan iskolai végzettségük, amely szakmában tevékenykednek. (Mondjuk az is igaz, hogy ez főleg azoknak gond, akik kereskedelmi jellegű tevékenységet folytatnak, mert boltvezetői papír, vagy kereskedelmi iskolai bizonyítvány nélkül is sokan vágtak ebbe bele). Ugyanakkor meglepő módon, ha valaki társaságot alapít, akkor semmit nem kell igazolnia, a törzstőke befizetésén kívül, de mint tudjuk, ez könnyen megoldható néhányszori sorbanállással a bankban. De ez a kisebbik gond.

A nagyobbik az, hogy sokan mindenféle pénzügyi, gazdasági ismeretek nélkül vágnak bele a vállalkozásukba. Egy vállalkozás irányításához nem elég az állampolgári spórolós szemlélet, hogy beteszem a bankba a pénzem, aztán majd kamatozik, esetleg veszek pár államkötvényt, hanem befektetős-kockázatvállalós szemléletmód szükségeltetik.

No, meg az is szükséges lenne, hogy legalább az alapvető összefüggésekkel tisztában legyenek.

Itt van pl. az ÁFA nevű dolog. Ezt nagyon nem szeretik fizetni, mivel állami bevétel, és ablakon kidobott pénznek érzik. Ugyanakkor az a normális, ha egy cég ÁFA befizető, hiszen minden cég alapvetően a nyereségességre törekszik, és az ÁFA tulajdonképpen többletérték adó (VAT = Value Added Tax = hozzáadott érték adó).

Na, most mivel sokan nem szeretnek az államnak fizetni (sőt...), ezért kisebb-nagyobb trükkökkel általában elintézik, hogy hosszútávon semmiképpen ne legyenek ÁFA befizetők.

Erre általában akkor fáznak rá, ha valami oknál fogva hitelt szeretnének felvenni. Mert ilyenkor a bank ugye elkéri a főkönyvi kivonatokat, a mérleget, az eredménykimutatást, és megnézi, hogy nyereséges-e a vállalkozás, illetve az eladósottság mértékét, a vállalkozás rendelkezésére álló források szerkezetét, stb. Mivel egy bank profilja jellemzően eltérő a Nemzetközi Vöröskeresztétől, ezért nem adnak hitelt veszteséges vállalkozásoknak, mert semmi garanciát nem látnak arra, hogy adott vállalkozás vissza is tudja fizetni a hitelt. (Persze jegyezzük meg, hogy még ekkor is számtalan lehetőség van arra, hogy csak kicsikarjuk a banktól azt a hitelt...). És mivel nem ÁFA befizetők, ezért a vállalkozás veszteséges.

Ugyanis egy vállalkozás akkor is ÁFA befizető pozícióban van, ha nem nyereséges, csak nullszaldós, hiszen minden bevétele után meg kell fizetnie az ÁFA-t, míg nem minden költsége után vonhatja le (a bérköltség, a bérek utáni járulékok mindenképpen ÁFA mentesek).

S mit csinál ilyen esetben (ti. ha már semmiképpen nem jut hozzá céges hitelhez) egy vállalkozó? Felveszi magánszemélyként, és abból a cég nevére vásárol egy gépet, építkezik, vagy csak fizeti ki a tartozásait.

Ez azért probléma, mert egyrészt nyilvánvalóan veszteség képződik, amit aztán tagi betéttel kell kompenzálni, és ott van még a hitel visszafizetésének problémája is.

Mostanában az APEH elég élénken érdeklődik a nagy összegű tagi betétek iránt, mert ez azt jelenti, hogy a vállalkozó a cégben termelődő veszteséget a saját magánvagyonából fedezi. Ilyenkor fel szokták tenni a kérdést, hogy mégis, kedves vállalkozó uram/hölgyem, ugyan honnan a francból volt magának akárhány milliója, amiből éveken keresztül finanszírozta a vállalkozása veszteségét?

A fentebb vázolt esetben a vállalkozó büszkén mutathatja fel a hitelszerződését, hogy hát innen. Na, de ekkor érkezik az APEH revizor második kérdése, tudnillik, hogy akkor miből fizeti a törlesztőrészletet.

Ugyanis a magyar vállalkozók jellemzően minimálbérre vannak bejelentve, hiszen a bér után járulékokat is kell fizetni, az pedig olyan, mintha a fogát húznák, így megpróbálja minél alacsonyabb szinten tartani a járulékait. Így erre a kérdésre már tényleg nehéz azt felelni, hogy a havi több tízezres részleteket a nettó ötvennyolcezer forintból fizeti, és emellett még ennivalóra is marad pénze.

Ja, mindez csak arról jutott eszembe, hogy ha az egyéni vállalkozóknak igazolniuk kell, hogy értenek ahhoz a tevékenységhez, amelyet folytatnak, akkor a leendő cégek leendő vezetőinek mi a francért nem kell igazolniuk, hogy legalább valami hajszálnyi elképzelése is van arról, hogy hogyan is kell céget vezetni? Miért nincsenek tanfolyamok, ahol legalább valami minimális gazdasági képzettséget össze tudnának szedni azok, akik cégalapításra vállalkoznak?

Miért?