Ha van a magyarságnak egy nagy átka, akkor az pont a magyarság meghatározásában rejlik. Illetve pontasan fogalmazva a kirekesztés/befogadás, avagy elutasítás/elfogadás ellenpontok, eljárások felhasználásával annak meghatározásában, hogy adott dolog, személy magyar-e, vagy sem, jellemző-e a magyarságra, vagy sem. Ezen belül legalább két csoportot lehet megkülönböztetni.

Az első csoportba azok tartoznak, akik valakiről próbálják megmagyarázni, hogy (általában) miért nem magyarok. Most nem csak az egyszerű zsidózásra, cigányozásra  stb. gondolok, hanem arra is, ami például a Janics Natasával készített interjú kommentjeiben zajlott. De nyugodtan át lehet böngészni az NSO Bodrogi Lászlóról írt cikkéhez fűzőtt kommenteket is. Érdekes módon(?) ez a diskurzus mindig (él)sportolókkal kapcsolatban bontakozik ki, Vasarelyt, vagy Neumannt, vagy a manapság külföldön boldogulni próbáló tudósokat senki nem bélyegzi hazaárulónak, vagy idegenszívűnek. Persze lehet azon erőlködni, hogy most akkor ki a magyar, és ki nem az, de felesleges.

Ha már szóba került a Janiccsal készített interjú kommentjei, akkor azok között van egy link, amely egy, a második csoportba sorolható ember szerzette cikkre mutat. A cikk témája: cseréljük le a himnuszt, mert olyan szomorú, mert pesszimista, és mert (az überérv!) nem lelkesíti a sportolóinkat a meccs kezdete előtt, hanem inkább letargikus állapotba taszítja.
Na, most nem tudom, ki mit tud a himnuszról (nem a Himnuszról), de ha valaki nem érti a két írásmód közti különbséget, akkor kérem olvassa el először a wikis szócikket. Remélem senki nem fedezett fel ebben a szócikkben semmilyen utalást arra, hogy egy nemzeti himnusznak lenne olyan funkciója, miszerint egy nemzetek közötti sportesemény kapcsán a csapatot kell lelkesítenie. A jelenlegi magyarországi állapotokat, illetve a magyarok mondásos(?) pesszimizmusát a Himnuszra kenni, pedig minimum ostobaság, ha tényleg igaz, hogy a magyarok annyira pesszimisták, akkor annak okát nem a Himnuszban kell keresni, hanem sokkal inkább az utóbbi kb. ötszáz év történeseiben (hiszen szinte végig a nyakunkon ült valamilyen idegen hatalom), azokban a történésekben, amelyekről tulajdonképpen a Himnusz is említést tesz.
Bíró Ferenc másik aduásza a következő:

Gondoljuk meg azonban: - a megszokáson túl- valóban Magyarországot jelenti-e a mostani Himnusz vagy csupán egy letünt, ráadásul azóta „újraértelmezett” korszak keserű emlékét magasztosítjuk fel?

Erre már csak annyit lehet mondani, hogy:

Gondoljuk meg azonban: - a megszokáson túl- valóban Franciaországot jelenti-e a mostani La Marseillaise, vagy csupán egy letünt, ráadásul azóta "újraértelmezett" korszak keserű emlékét magasztosítjuk fel? (Mármint a franciák).
Pedig a Marseillaise pattogós induló ám, de én a nyakam tenném rá, hogy nem a pattogóssága miatt tartották meg a franciák, hanem azért, mert 1789. július 14., amihez tartozik ez a dal, a francia történelem egyik, ha nem a legfontosabb napja. Nos, a magyar himnuszt nem lehet ugyan egy konkrét naphoz kötni, egy annál fontosabb korszakhoz viszont igen.

A Himnusznak ugyanis az a legfőbb feladata, funkciója, hogy 'odatartozás' érzést keltsen, amelyet nevezhetünk hazafiasságnak, nemzeti identitásnak, bárminek, a lényegen úgysem változtat.

De nem csak a Himnuszt, hanem I. Szent István királyt is meg szokták találni kisebb-nagyobb rendszerességgel. Hogy nem is ő volt az államalapító, hogy nem is szent, de véreskezű uralkodó volt, hogy idegenszívű volt, és elárulta az ősi magyarságot.

IGe cikke párhuzamba állítja I. Istvánt Kádár Jánossal. Na, lássuk:

1. I. István és Kádár is hatalomvágyó volt. Lehet. Ezt nem tudom, és I. Istvánról nem is lehet nagy bizonyossággal állítani semmit, hiszen igazán hiteles források nem állnak rendelkezésünkre. Valamint "a népük addigi erkölcsi szokásait felrúgva ragadták magukhoz a hatalmat". Na, ez viszont hülyeség, hiszen Géza volt az, aki felrúgta a szenioritás szokását azzal, hogy Vajkot (Istvánt) jelölte utódjául. István mindössze ragaszkodott ehhez, talán hatalomvágyó volt...

2. "Egyikőjük sem rendelkezett a hatalom megkaparíntásához elegendő belső ideológiai, pénzügyi és katonai támogatással. I. István ezt német páncélos lovagok és papság, Kádár János szovjet tankok és komisszárok segítségét vette igénybe. Ezzel mintegy külső hatalmak bábfigurájává is válltak". Szerintem ez már Kádár esetében sem teljesen igaz, viszont egyrészt a német kapcsolatot elsősorban Géza kereste, másrészt azért csak István volt az, aki miatt a német császár vert serege szégyenszemre kullogott el Magyarország területéről. Szép kis báb...

3. "Mindkettőjük tábora tetteiket azzal védik, hogy különben hazánk elveszik". Hát, mutasson nekem valaki egy olyan népcsoportot Európában, amely nem vette fel a kereszténység valamelyik fajtáját, és még mindig itt vannak. (Persze, tudom, a zsidók, de István korában nem hiszem, hogy zsidó hitűek lettek volna az 'ősmagyarok').

4. "Mindkettőjük keményen és véresen leszámolt ellenfeleivel". Aha, és ki nem? Ez akkor és azóta is teljesen megszokott dolog, legfeljebb manapság már nem feltétlenül csinálják véresen.

Van még másik három, de azokat inkább hagyjuk most. (Az a kiemelés pedig az Új Péteres cikkből egyszerűen zseniális, hiszen a cikk többi részét - amely ponosítja, árnyalja az általa kiemelt részletet - egész egyszerűen figyelmen kívül hagyja).

De ha röviden kéne válaszolni a Szent Istvánt ért 'támadásokra', akkor csak azt mondhatom, hogy nem hiszem el, hogy vannak még olyan emberek az országban (az általános iskolásokon kívül), akik elhiszik, hogy a történelemkönyvek az igazságot írják meg egy-egy történelmi személyiségről, nem pedig azt a képet, amire jellemzően a nemzetállamok kialakulását elősegítő (pozitív értelemben vett) nacionalizmus volt a legnagyobb hatással. Nem hiszem el, hogy vannak még olyan emberek az országban, akik nem tudják, hogy bizonyos események kapcsán (honfoglalás, kalandozások, államalapítás, Szent László uralkodása, Hunyadi László kivégzése, Mátyás király uralkodása, stb.) az igazságtartalom az, ami a legkevésbé érdekli az embereket.

Ja persze lehet ezellen hadakozni. De lehet széllel szemben vizelni is, ugye? Csak éppen felesleges.