Most, hogy lassan magunkhoz térünk a tegnapi nap okozta eufóriából, kissé másnaposan vakargatjuk különböző testrészeinket, majd egy lemondó sóhajjal a fejtetőnkre toljuk a rózsaszín szemüveget, tegyük félre Gyurcsány legújabb előadását(?), és várjuk ki inkább, hogy mi lesz a vége. Ti. Gyurcsány végül is csak annyit mondott, hogy ő odébbáll, ha... Na, most ennek a 'ha'-nak elég sok kimenetele lehet, úgyhogy tényleg az a legjobb, ha várunk még néhány napot.

Örüljünk inkább annak, hogy a PM-ben egy újfajta - előttem ezidáig tökéletesen ismeretlen -  gép van, méghozzá egy kifogás generátor. Persze valószínű, hogy még nem nagyon tudják kezelni a gépet, vagy esetleg csak nem olvasták át, amit a gép dobott, és így adták rögtön tovább.

Békesi László a 'Rekontra' című, Népszabadságban megjelent cikkében a Reformszövetség által javasolt tervekre tett pénzügyminisztériumi kritikákra válaszol. A harmadik pont pedig így néz ki:

3. A munkáltatói járulékok tízszázalékos csökkentése nem eredményezi automatikusan a foglalkoztatás növelését.
 

Ha ez igaz, akkor a kormány által javasolt ötszázalékos csökkentés még kevésbé.

A Reformszövetség javaslata több célt szolgál: csökkenteni a nemzetközi mércével mérve is egyedül álló, 55 százalékos adóéket, javítani a foglalkoztatás feltételeit és csökkenteni a járulékelkerülést. Ezeket a célokat nem lehet elérni minimális járulékcsökkentéssel. Az ötszázalékos mérték csak arra jó, hogy csökkenjenek a járulékbevételek, de arra nem elég, hogy javuljanak a foglalkoztatás feltételei.

 Azt ugye könnyen beláthatjuk, hogy meglehetősen vicces kifogás a PM részéről az, hogy egy tízszázalékos járulékcsökkentés nem eredményezi automatikusan a foglalkoztatás növelését, mikor a kormány ennek mindössze a felét javasolta (hogy most éppen hány százaléknál tart a kormányjavaslat, egyátalán tart-e valahol, sőt mi több van-e most kormányjavaslat, nem tudom).

De bármennyire is abszurd a kifogásuk, abban igazuk van, hogy a tízszázalékos járulékcsökkentés tényleg nem jár automatikusan a foglalkoztatás növekedésével. Persze az ötszázalékos sem.De ennek nem gazdasági okai vannak, sokkal inkább társadalmi, mentalitásbeli okai.

Egész egyszerűen az történt Magyarországon (hogy pontosan mikor, arról lehetne vitatkozni, de szerintem a gyökerei bőven a Kádár-érába nyúlnak vissza) a nem-adózás vált elfogadott normává. Ebben az ügyben pártállástól, státusztól, stb. függetlenül összekacsint mindenki. Önmagában a járulékcsökkentés nem fogja a gazdaságot, a feketemunka világát fehéríteni, mert az ember alapvetően olyan lény, aki jól elvan a megszokott dolgokkal. Az, hogy a munkaadóknak majd kevesebb megtakarítást jelent, hogy az alkalmazottakat névleges minimálbéren foglalkoztatják, nem jelenti automatikusan azt, hogy magasabb bruttóra fogják bejelenteni.

Ezellen persze fel lehet lépni olyan bugyuta rajzfilmekkel, mint amiket az APEH pár éve nyomatott a tévékben, de én azt gondolom, hogy a népnevelés helyett hatásosabb lenne a drákói, vagy a szent lászlói szigor alkalmazása. Nagyon kemény és folyamatos munkaügyi ellenőrzéseket végezni, és persze nagyon kemény büntetéseket kiszabni.

Ehhez két feltétel szükségeltetik: Először egy legalább annyira drasztikus járulékcsökkentés (a Rsz. tíz százaléka még rájönne a kormány által javasolt ötre, így lenne belőle összesen tizenöt százalék, ami legalább elviselhető szintre csökkentené a munkaadói terheket), illetve, hogy ezek a büntetések ténylegesen behajthatóak legyenek.

Most ugyanis, ha egy céget megbüntetnek (milliós nagyságrendet értve ezalatt), akkor általában inkább bedöntik a céget - főleg, ha korlátolt felelősségű - majd alapítanak egy másikat, és folytatódhat a heje-huja. Egy másik lehetséges büntetéselkerülési mód, a borítékos módszer, természetesen ezzel is kezdeni kell(ene) valamit.

Szóval tényleg, a járulékcsökkentés nem jelent automatikus foglalkoztatás növekedést, csak megteremti az ehhez szükséges alapot.

Majd, ha az illetékesek kivitatkozták magukat a százalékokon, talán erre is oda kellene figyelni.