"Induljunk ki abból, amit a magyar bíróságok szajkóztak, akiket egyébként a sorozatgyilkosságokban az első számú felelősség terhel."
Azóta vártam már valami ilyesmit, amióta kiderült, hogy a cigánygyilkosságok elkövetőinek a legfőbb indítéka a rasszizmus volt (lehetett). Na, nem a magyar igazságszolgáltatás felelősségének a felvetését, hanem a szólásszabadság korlátozására tett újabb kísérletet.
Bartus László által jegyzett cikk gondolatmenete igen egyszerű: a gyanúsítottak a náci beszéd hatására követték el tettiket, ami minden bizonnyal már fiatalon megfertőzte a romlatlan, ám idővel - és éppen ezért - nácivá érett lelküket, ezért büntetni kell a náci beszédet/gyűlöletbeszédet. Ennyi, bár ez elég hosszan kifejtve.
Aztán Bartus arról, hogy ezt honnan tudja, hogy hányszor és miről beszélgetett a gyanúsítottakkal, nem beszél, ámbár bennem él a gyanú, hogy Bartus, ha jött is haza az elmúlt hetekben Magyarországra New Yorkból, nem azért tette azt, hogy a gyanúsítottakkal elbeszélgessen fiatalkori énjük és a náci beszéd kapcsolatáról, vagy lelkük megromlásának folyamatáról.
De mégis, Bartus állítja, hogy a náci beszéd a bűnös, és éppen ezért bűnös mindenki, aki kiáll a náci beszéd/gyűlöletbeszéd mellett, azaz ezek büntethetősége ellen.
Nos, jelentem, akkor én bűnös voltam, és maradok az továbbra is.
Ahol szabadság van - márpedig Magyarországon az van (állítólag) -, ott szabadság van mindenhol, és nem csak a nekünk tetsző helyeken. Ahol szabadság van, ott legalább a következő két alapvető emberi jog nem korlátozható: a gyülekezési jog és a szólásszabadság. Viszont igen, az ezekkel való visszaélés miatt bírósághoz lehet fordulni. És ez az az egyetlen pont, ahol egyetértek Bartussal. Annak a helyzetnek a létrejöttéhez, ami elvezetett a jelen állapotokig, benne van a magyar igazságszolgáltatás is. (És itt az utóbbi kifejezés második részét illendő lenne idézőjelbe tenni).
De Bartus ebből rossz következtetést von le: a gyűlöletbeszéd büntetésének a szükségességét. Nem, nem az lenne a helyes megoldás, hanem inkább azoknak a folyamatoknak a megszüntetése, amelyek a jelenlegi állapotokhoz vezettek. Itt nem csak a bírósági döntésekről van szó, amelyek szerint "minden állat egyenlő, de...", hanem pl. a poltikai pártokról is, amelyek a cigányokkal kapcsolatos problémák megoldásaként elegendőnek látták a választások előtti szavazatvásárlásokat. Na, mindegy nem ragozom tovább ezt, ragoztam már eleget pl. itt. Vagy ezekben.
És persze az a tény, hogy egyáltalán nem értek egyet a szólásszabadság bármilyen korlátozásával, nem jelenti azt, hogy ne lennék tisztában a szólás felelősségével, amivel valószínűleg nagyon sokan nincsenek tisztában. Nem csak a náci beszédre gondolok, hanem arra, hogy minden egyes kiejtett szónak súlya van, minden egyes kiejtett szó valamilyen hatást ér el abban, aki meghallja. Még az a kis szavacska is, hogy 'esik'. Régebben azt hiszem ezzel jobban tisztában voltak. Mely szavak a leggyakoriabbak a Biblia elején? "Monda" és "nevezé".
Éppen ezért állítom, hogy Bartus is jobban meggondolhatná, hogy mit beszél. Mert a gyűlöletbeszéd büntethetősége melletti érvelésével igazából elfedi, hogy az egyre erősebb(?) - igen, mindenképpen odakívánkozik egy zárójeles kérdőjel, mert vajon egyre erősebb, vagy a különböző médiákban egyre hangsúlyosabb helyet kapó - mint erősen figyelemfelkeltő, így nézettség-, olvasottságnövelő effektus - rasszista jellegű megnyilvánulások mögött inkább a megoldatlan - és így folyamatosan feszültségnövelő - társadalmi, gazdasági problémák, illetve ezek elhallgatása húzódnak meg. Tessék megnézni a Jobbikot. Se programja, se megoldása semmire, mégis kiemelkedő eredményt ért el az EP választásokon. Gondolom, nem kell hosszasan fejtegetni, hogy miért.
A végére pedig egy pragmatikus kérdés Bartusnak, aki kiáll a Holokauszttagadás büntethetősége mellett is. Én a magam részéről nem emlékszem rá, hogy Vona, vagy bármely Jobbik vezető bármikor is tagadta volna a Holokauszt megtörténtét, vagy egyáltalán bárki tagadta volna Magyarországon. Ezért tehát nem értem, miért kéne büntetni egy olyan cselekedetet, ami nem, vagy maximum csak tízévente egyszer történik meg az országban. De a kérdésem igazából az lenne, hogy mi az a Holokauszttagadás? Csak annyi, amikor azt mondja valaki, hogy a Holokauszt igazából nem történt meg, vagy pl. ez is, ahol a Holokauszt magyarországi áldozatainak a számát próbálják meg a lehető legkisebbre szorítani?
És, ha ezen legutóbbi cikk kimeríti a Holokauszttagadás fogalmát, akkor kérdem én, miért, hiszen egyáltalán nem tagadja, de ha nem, akkor kérdem én, miért nem, hiszen sokkal veszélyesebb, mint egy sima Holokauszttagadás - amin azért minden magára valamit is adó ember röhög egy jót -, mert számokkal támasztja alá az okfejtését - azaz akár még hihető is lehet.