Olvasom, hogy Magyarország adóparadicsom. A cím hallatán először persze megdöbbenek, de mielőtt boldog tenyérdörzsölések közepette hátradőlnék egy karosszékben, azért elolvasom a cikket is. Szóval Magyarország adóparadicsom, de nem úgy, mint a Kajmán-szigetek, ahol semmilyen adó nincs. Magyarország másképp csinálja. Még ezt is. Mert persze itt szó sincs arról, hogy kifejezetten alacsonyak lennének az adókulcsok, arról meg végképp nincs szó, hogy egyáltalán nem lennének adókulcsok. Ó, nem, a mi narancsunk paradicsomi állapotunk egész egyszerűen az adózási rend átláthatatlanságán alapszik. Szóval ujjongásra sajnos nincs ok.
Kép Bihari Pétertől ollózva   Az adóparadicsomok közé való besorolásunk (ami az adóparadicsom egy meglehetősen sajátos értelmezését jelenti) alapvetően bürokratikus problémákra vezethetők vissza. Konkrétan ezekre:

Magyarország megítélése a pénzügyi átláthatóság terén

Pozitívumok

 

nem érvényesül a hatóságokkal szembeni banktitok

 

az ország részese az EU megtakarítási direktívájának

 

nincs mód „védett sejt” (protected cell) cégek létrehozására

 

Negatívumok

 

nincs nyilvános jegyzék az alapítványokról

 

a FATF értékelése szerint az együttműködés szintje nem éri el a 90 százalékot

 

a vállalati beszámolók nem hozzáférhetők nyilvánosan és költségmentesen

 

a vállalatok tulajdonosi szerkezetére vonatkozó adatok nem hozzáférhetők nyilvánosan és költségmentesen

 

a hatóságok nem tartják nyilván a vállalatok tulajdonosi szerkezetének változásait

 

nem válaszolt megfelelően az FSI szerzői által feltett kérdésekre

 

az adózási adatok cseréjére vonatkozó nemzetközi megállapodások száma 60 alatt van

 

a hatóságok a gyakorlatban nem jutnak megfelelő banki információkhoz, amikor adatcsere végett erre szükség volna

 

van lehetőség a vállalatok székhelyének módosítására

Amely listával bizonyos értelemben bakot lőttek az elkészítői. Idén. Mert ezek a megállapítások 2008. december 31-i határidővel készültek. Aztán azóta történtek bizonyos változások.

Például a vállalati beszámolókat már elektronikusan kell beküldeni (igaz idén még lehetőség volt április 30-ig papír alapú beküldésre is), amelyek nagyon egyszerűen lekérhetőek és bárki által áttanulmányozhatóak. Jövőre viszont már csak elektronikusan lehet az éves beszámolókat megküldeni, tehát azok a cégek is szerepelni fognak az adatbázisban, amelyek idén még nem.

A tulajdonosi szerkezet változására tett megjegyzést sem értem, hiszen egyrészt minden, a cégkivonatban szereplő adatokban történő változást jelenteni kell a Cégbíróság felé,ami nem idei újítás, már régebb óta így működik a magyar rendszer, illetve a tárolt cégkivonatok ugyanúgy ingyenesen, mint az éves beszámolók a neten elérhetők. Pl. itt. Oké, hogy ezek az adatok csak tájékoztató jellegűek, de ez gondolom nem azt jelenti, hogy egy-egy cégkivonat adatai nem biztos, hogy helytállóak, hanem azt, hogy pl. hivatalos eljárásban nem használhatóak fel, hanem ilyen alkalmakra x ezer forint térítési díj ellenében ki kell kérni a Cégbíróságtól.

Igazából azt nem értem, hogy a jelentés készítői miért nem hozták fel indoknak azt, hogy a magyar állam, miközben majd megveszik az adó-, járulék- és egyéb bevételek után, mégis kisebb-nagyobb időközönként olyan gesztusokat tesz mind az állampolgárok, mind a cégek felé, hogy adót csalni, -elkerülni igenis megéri.

Kérésre akár eltörlik az adótartozást, a nagy összegű tagi kölcsönről mindössze tíz százalékos adó fejében le lehet mondani, persze illetékmentesen azt is, aztán még jött rá egy grátisz ígéret is, hogy vagyonvizsgálat sem lesz a dologból. No meg nálunk tűnik el viszonylag a legtöbb ÁFA is, ugyebár. Na és akkor mi van, nemde? Na, de mindezek mellé még tegyünk be egy ordenáré módon elszabott ingatlanadó tervezetet is, mert onnan se kell pénz, ugye? Hogyne, az első lakás 30 millió forintig, a második meg 15 millió forintig adómentes, aztán a nyolcadik lakás után már az állam fizet, mi? Közben meg a PM kis idiótái számolgatják a piaci árakat...

Egész egyszerűen hihetetlen, hogy miközben tudják jól, hogy az adórendszer jelen formában hosszútávon fenntarthatatlan, hogy az adózási morál javítása érdekében alapos csökkentésre a fogyasztási és vagyoni típusú adók előtérbe helyezésére lenne szükség, nem csinálnak semmit, csak sírnak a tévében, hogy jaj, így hiányoznak az adóbevételek, meg jaj, úgy csökkennek a járulékbevételek, suttyomban nem is olyan apró gesztusokkal még adócsalásra is bíztatnak mindenkit.

 De semmi gond, legfeljebb lefaragunk az iskolai étkeztetésekre, meg az egészségügyre fordított összegekből.