A szerző érvei a józan ész számára teljesen világosak.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a bűnözők és védelmezőik igyekeznek elkerülni a megérdemelt büntetést és még meg is tartania rablott jószágot.

Ezért nyilatkoznak ilyeneket: „Több tanácsadó szerint viszont az, hogy az igazolás nincs a BKV-nál, nem jelenti azt, hogy nem volt teljesítés.”

Ismerve a magyar „szuper jogállam” nehézkes működését, ahol a jogászi csűrés-csavarásnak szinte nincsenek határai, várható, hogy a „fehérgalléros” bűnözők lebukási kockázata kicsi.

Jó példa erre a Baumag pilótajátékkal kapcsolatos per, ahol 40 milliárd forinttal károsították meg az ügyfeleket. A per 6 éve tart és még mindig nincs jogerős ítélet.

Ehhez képest az USA igazságszolgáltatása villámsebesen működik. A nemrég lelepleződött, nagyságrendekkel nagyobb, 170 milliárd dolláros veszteséget produkáló Madoff féle pilótajáték ügyben egy éven belül végrehajtható (életfogytiglani) ítélet született.

Neked fogalmad sincs, mit beszélsz. Ez ennyire egyszerű. Tényleg kár is több szót vesztegetni rá.

A BkV-nál hemzseg a jól fizetett szakemberek hada.

Miért van szükség még a sok milliárd forinttal meg fizetett "tanácsadók" hatalmas hadára is?

Ez magas nekem, mint majomnak a zongora.

"Olyan esetben, amikor bármilyen törvény, szabályozás, előírás megköveteli a teljesítési igazolást a fizetés, vagy a (vég)számla kiállítása előtt"

Nem vagyok jogász, de én ilyen törvényről még nem hallottam, a BKV belső szabályait és előírásait persze nem ismerem. Viszont láttam én már karón varjút, meg olyan teljesítési igazolást, ami mögött valóban nem volt teljesítés, de az igazolás minden dokumentációs követelménynek megfelelt. Egyébként is röhejes az a szintű dokumentáció és bürokrácia fetisizmus, ami nálunk jellemző. A fél közszféra azzal foglalkozik, hogy dokumentumokat pakol egyik asztalról a másikra, itt egy pecsét kerül rá, ott egy aláírás, stb. De hogy valakinek arra is jutna ideje, hogy mindezeket végigolvassa, az már elég kérdőjeles.
Szóval a BKV belső vizsgálata épp csak annyit mutatott ki, hogy hol maradt el a teljesítési igazolás legyártása, aminek sajnos valójában elég kevés köze van ahhoz, hogy valós teljesítés történt-e, ahhoz meg még kevesebb, hogy annak a teljesítésnek az értéke milyen arányban van az érte kifizetett összeggel...

Az építőiparban (a rengeteg alvállalkozói munka miatt) kötelező jelleggel kell kiállítani teljesítési igazolásokat az adott munka befejezése után. Ezzel a megbízó két dolgot ismer el, a megbízott a
a megfelelő feladatot
a megfelelő minőségben
végezte el.
Ezzel a megbízó, illetve annak képviselője átvállalja a felelősséget az elvégzett munka mennyiségét és minőségét tekintve a feladat kivitelezőjétől.
A Bkv-nál azért kellhet ilyen, mert jellemzően közpénzeket költenek el. A teljesítési igazolás hiánya alapvetően tényleg nem jelenti azt, hogy nem volt a számlázás mögött bármilyen elvégzett munka, azt viszont jelenti, hogy nincs senki a Bkv-nál, aki felügyelte volna a munka mennyiségét és minőségét, vagy hogy a számlaadó tényleg végzett-e bármilyen munkát. Azt meg végképp jelenti, hogy ha a kifizetés szabálytalan volt, ha egyszer van bármilyen előírás, amely megköveteli a teljesítési igazolást. Arról tényleg nem beszélve, hogy egy ilyen papírt kb. két perc alatt elő lehet állítani.

@Kettes:

vélelmezés joga megvan? Az más kérdés, hogy ezt általában a bíróságon bizonyítani kell valahogy.

@Avatar:

„Szóval a BKV belső vizsgálata épp csak annyit mutatott ki, hogy hol maradt el a teljesítési igazolás legyártása, aminek sajnos valójában elég kevés köze van ahhoz, hogy valós teljesítés történt-e, ahhoz meg még kevesebb, hogy annak a teljesítésnek az értéke milyen arányban van az érte kifizetett összeggel...”

Egy intellektuális bűnözésre szakosodott társaság lebukási esélyei minimálisak (ha Kettes érveit elfogadjuk a bíróságok működését illetően).

Talán azért az is nyom valamit a latba, hogy egy viszonylag egyszerű technológiával működő, rengeteg jól fizetett szakemberrel rendelkező vállalatnak miért volt szüksége ennyi (méregdrága) tanácsadásra.

Ha atom tengeralattjárókat, vagy interkontinentális rakétákat gyártott volna, könnyebben ki lehetne magyarázni, úgy, hogy az hihetőbb legyen.

Talán a kapott tanácsokat tartalmilag is vizsgálhatná a bíróság, abból kiderülhetne, hogy a BKV kiváló és jól fizetett szakember ellátottsága (és súlyos anyagi helyzete) mellett, mennyire lehetett indokolt (és sürgős) ilyen hatalmas összegekért „külsős tanácsadókat bérölni”.

A választók érdekeik képviseletére szabad választásokon képviselőket választanak. Ezek többsége dönt fontos választói érdekekkel kapcsolatos döntésekben. Ez a többség hosszú-hosszú ideje MSZP-SZDSZ képviselőkből áll a fővárosban.

Érdekes módon az ő szájukból gyakran elhangzik, hogy „az állam (a köz) eleve rossz tulajdonos” holott a köztulajdonnal kapcsolatos döntések a fővárosban az ö kezükben vannak és az ellenőrzést is ők gyakorolják (például a BKV-nál).

A köztulajdon működtetése az általuk kinevezett menedzsereken keresztül történik.

Érthetetlen módon a (BKV-nál) napvilágra került menedzseri szerződések azt mutatják, ha esik, ha fúj a menedzserek mindenképpen jól járnak. Akkor is ha tartósan a vállalat érdekei ellenében tevékenykednek és ezért egyszer netalán-tán leváltanák őket. Ez esetben hatalmas végkielégítés ütheti a markukat.

Nem csoda, hogy ilyen egyoldalú szerződések mellett a menedzserek elbizakodottá válnak és jó ismerőseiknek, retye-rutyájuknak is biztosítani akarják a hozzáférést a mézes bödönhöz. Fokozza ezt az ösztönzést ha az ellenőrzés magától alszik, vagy valahogyan sikerül az ellenőrzést elaltatni, valamint a magyar „szuper jogállamban” az igazságszolgáltatás nehézkes, szinte végtelenül lassú működése az intellektuális bűnözés eseteiben.

Szerintem tévhit az, hogy az „állam ( a köz) eleve rossz tulajdonos”.

Azok a rossz tulajdonosok akik szabad választásokon a választói érdekek képviseletét elvállalták, de nem ígéretüknek megfelelően cselekszenek a rájuk ruházott hatalom birtokában.

@Vidéki:
"A választók érdekeik képviseletére szabad választásokon képviselőket választanak. Ezek többsége dönt fontos választói érdekekkel kapcsolatos döntésekben."

Hátja, valahogy így kellene működnie a képviseleti demokráciának, és valahogy így működött régebben, mondjuk az általános választójog előtti időkben, most nem igazán működik sehogy és sehol.

Az állam alapvetően nem jó tulajdonos, de itt nálunk még az is probléma, hogy szakemberek helyett cimbik kerülnek olyan pozíciókba, ahova szakemberek kellenének.
Meg az is, hogy egy állami vállalatot mindenki fejőstehénnek gondol...