A mai napom nagy részét az iparűzési bevallások töltötték ki - illetve én töltöttem ki azokat. A legutolsót (na jó, reményeim szerint a legutolsót, holnap még le kell ellenőrizni megvan-e mindenkié) kb. egy órája nyomtattam ki, és van egy kérdés, ami már eléggé régóta fúrja az oldalamat ezzel kapcsolatban.
A dolog lényege az, hogy ha egy vállalkozó több településen is folytat árbevétel szerző tevékenységet, akkor az iparűzési adó alapját meg kell osztani a települések között. Amivel nem is lenne gond. Csakhogy az alapot vagy az adott településekre eső személyi jellegű kifizetések arányában, vagy az adott településeken megtalálható tárgyi eszközök értékének arányában kell megosztani.
Én meg ott ültem a szerencsétlen vállalkozó papírjai előtt, akinél nincs sem bérfizetés (ti. főállásban dolgozik valahol), és nincsenek tárgyi eszközei sem (szolgáltat, aztán nem kell neki). Ellenben a székhelye mellett van telephelye is, és a kettő nem ugyanazon a településen található.
Nesze, osszad meg!
Valahogy megosztottam, mert kénytelen voltam.
Csak azt nem értem, hogy ebben a rendszerben miért nem lehet árbevétel alapján megosztani? Mert úgy egyszerűbb lenne? X településről jön 20 forint, Y településről meg nyolcvan. Aztán csókolom. Vagy talán azért, mert ahol már telephelyekre lebontva könyvelik a bért, vagy a tárgyi eszközöket, ott a bevételeket aztán pláne?