Magyarország egyik nagy problémája, hogy magas a be nem jelentett munkavállalók száma, valamint sokan alacsonyabb bérre vannak bejelentve, mint amennyiért dolgoznak. Na, de vajon miért is? Csak néhány példa.

Először nézzük, hogy néz ki a helyzet minimálbér esetén:

Levonások

	mérték	levonás
	Nyugdíjjárulék 8.5%	5.568
	Egészségbiztosítás 7%	4.585
	Munkavállalói járulék 1.5%	983
	SZJA jóváírással és kedvezménnyel*	450
	összesen	11.585

Munkáltatói terhek

	mérték	levonás
	Társadalombiztosítás 29%	18.995
	Szakképzési hozzájárulás 1.5%	983
	Munkaadói járulék 3%	1.965
	Egészségügyi hozzájárulás	1.950
	összesen	23.893

	Éves nettó jövedelem: 646.980 Nettó havi bér: 53.915 Havi bérköltség: 89.393

Már itt is jelentős a kézhez kapott fizetés és a tényleges bérköltség között, a bérköltség 166%-a a kézhez kapott fizetésnek. 10 fő foglalkoztatása esetén az éves bér-, és járulékköltség 10,727,160 Ft. Ha egyáltalán nem jelentik be az alkalmazottakat, és feketén kifizetik nekik a minimálbér teljes összegét, akkor ez az összeg 2,867,160 Ft-tal csökken. Ami azért minden vállalkozás életében jelentős összeg.

Bruttó százezer forint havi fizetésnél a következő a helyzet:

Levonások

	mérték	levonás
	Nyugdíjjárulék 8.5%	8.500
	Egészségbiztosítás 7%	7.000
	Munkavállalói járulék 1.5%	1.500
	SZJA jóváírással és kedvezménnyel*	9.000
	összesen	26.000

Munkáltatói terhek

	mérték	levonás
	Társadalombiztosítás 29%	29.000
	Szakképzési hozzájárulás 1.5%	1.500
	Munkaadói járulék 3%	3.000
	Egészségügyi hozzájárulás	1.950
	összesen	35.450

	Éves nettó jövedelem: 888.000 Nettó havi bér: 74.000 Havi bérköltség: 135.450

Jelen esetben a tényleges bérköltség a 183%-a a kézhez kapott fizetésnek.  Könnyen kiszámolhatjuk, hogy ha egy vállalkozás tíz főt foglalkoztat és mindenkit bejelent jó adózó módjára, akkor az éves bér-, és járulékköltsége 16,254,000 Ft. Az érdekesség az, hogy ha ezt a tíz főt bejelentik minimálbérre, majd zsebből kiegészítik a fizetésüket százezer forintra, akkor mindössze 6,840(!) Ft-ot takarítanak meg. Viszont, ha be sem jelentik az alkalmazottakat, és kifizetik zsebből a százezer forintot, akkor a megtakarítás 4,254,000 Ft-ot tesz ki. Vajon egy vállalkozó melyiket választja? A fizetésekre szánt összeget egész egyszerűen számla nélküli bevételből kell előteremteni. Ha esetleg elkapják az adóellenőrök, akkor meg kiperkál uszkve ötven-, százezer forintot, na de az mégsem négymillió!

De akkor számoljuk már ki bruttó százötvenezres fizetéssel is!

Levonások

	mérték	levonás
	Nyugdíjjárulék 8.5%	12.750
	Egészségbiztosítás 7%	10.500
	Munkavállalói járulék 1.5%	2.250
	SZJA jóváírással és kedvezménnyel*	24.000
	összesen	49.500

Munkáltatói terhek

	mérték	levonás
	Társadalombiztosítás 29%	43.500
	Szakképzési hozzájárulás 1.5%	2.250
	Munkaadói járulék 3%	4.500
	Egészségügyi hozzájárulás	1.950
	összesen	52.200

	Éves nettó jövedelem: 1.206.000 Nettó havi bér: 100.500 Havi bérköltség: 202.200

 Ebben az esetben a tényleges bérköltség a reálbér 201%-a, tíz fő esetén az éves bér-, és járulékköltség 24,264,000 Ft. Ha bejelentik minimálbérre az alkalmazottakat és a különbséget zsebből fizetik, akkor ezzel már megspórolhatnak 2,016,840 Ft-ot. Persze, ha egyiküket sem jelentik be, akkor a megtakarítás összege 6,264,000 Ft.

Lehetne még hosszabban játszadozni, de nem teszem, akinek kedve van hozzá, az a Figyelőnet bérkalkulátorával megteheti. (www.fn.hu)

Persze, tudom, hogy ezek a táblázatok egy idealizált helyzetet mutatnak, és a valóságban mindez egy kicsit másképp működik, úgymint: kényszervállalkozók (mert még mindig vannak ilyenek), négy-, hatórás munkaidők, nyugdíjasok foglalkoztatása, diákmunka, ideiglenes foglalkoztatás, de azért azt hiszem, hogy a fenti számsorokban megtalálhatjuk a választ arra, hogy miért nem fehéredik a magyar gazdaság. Amíg ekkora terheket pakolnak mind a munkavállalókra, mind a munkaadókra, ne is számítsanak arra, hogy fehéredni fog a gazdaság.