Megszavazták a Lex Mal-t, és azóta az államosítástól hangos az internet. Legalábbis a magyar nyelvű része. Gyurcsány először kiállt Orbán mellett (vagy talán a beszéde mellett, de mindegy is, igaza van, Orbán mai parlamenti beszédében kivetnivalót nem lehet találni), de aztán mégis harapott egyet. Még a Zugügyvéd is államosításról beszél, bár nekem kétségeim vannak, hogy tényleg így gondolja-e, vagy csak egy hatásvadász címet keresett. Pedig szó sincs államosításról. Egészen másról van szó.
Orbán a parlamenti beszédében azt mondta, hogy a cégnek, amelyik a katasztrófát okozta, állnia kell a kármentesítés költségeit is, ne terhelje azt az állam (lásd még: adófizetők) nyakába. Van-e olyan ember, aki ezt másként gondolja? Van-e valaki, aki szerint nem a cégnek, hanem az államnak kellene fizetnie a kármentesítés költségeit. Gondolom nincs.
És a lex Mal (pdf) pont erről szól. Az első paragrafus negyedik bekezdése a következőképpen hangzik:
(4) A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről haladéktalanul írásban tájékoztatja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait. A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott döntéshozatali jog egyebekben nem érinti a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének a hatásköreit.
Mit jelent ez? Egész pontosan annyit, hogy az államháztartásért felelős miniszter, vagy kormánybiztos minden intézkedéséről értesíti adott vállalkozás vezetőit, illetve, hogy a hatásköre csak a (3) bekezdés (c) pontjában foglaltakra terjed ki, amely így hangzik:
c) a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben (...)
Ergo ennek a törvénynek nem az államosítás a célja, egyáltalán nem cél a teljes vállalkozás végleges állami irányítás alá vonása, nem a Fidesz, illetve annak vezetőinek hirtelen és gyors (és törvény által biztosított) meggazdagodása, hanem mindössze annyi, hogy a katasztrófát okozó cég ne kerülhessen hirtelen felszámolás, vagy végelszámolás alá. Hogy a cég tulajdonosai ne menekíthessék ki hirtelen a vagyont a cégből.
Ez államosítás lenne? Ez a törvény tényleg probléma lenne? Tényleg abból csinálunk problémát, hogy a kár megtérítését elvárjuk a károkozótól?
Végezetül, egy dolgot fontos még tudni. Olyan törvény még nem született, amellyel ne lehetne visszaélni. Ezzel is vissza lehet, noha a visszaélések számát erősen korlátozza a törvény indoklása:
A törvényjavaslat célja az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenységével összefüggésben felmerült katasztrófák elleni hatékony fellépéshez, illetve azok káros következményeinek enyhítéséhez az eddigieknél hatékonyabb kormányzati beavatkozás lehetőségének megteremtése. Ennek érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy az érintett gazdálkodó szervezetek m űködését, tevékenységét a Kormány döntése szerint az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos felügyelje.
Azért egy katasztrófahelyzetet csak kevés cég tud előidézni. Itt szó sincs arról, hogy bármikor, bármilyen céget állami ellenőrzés alá lehetne vonni. Mint mondtam, bármilyen törvénnyel vissza lehet élni, de ez az indoklás elég erősen csökkenti ezek lehetőségét.
Meg nem is az a kérdés, hogy visszaélhet-e az állam ennek a törvénynek a lehetőségeivel, hanem az, hogy vissza fog-e élni, illetve vissza tud-e élni.
Ha ez utóbbi kérdésre igen a válasz, akkor magyar demokrácia soha nem is létezett.
Az utolsó 100 komment: