A Napi Bilik önmagát megnevezni nem kívánó forrásból megtudta, hogy a jelenlegi kormánypárt állítása ellenére, idén ősszel minden bizonnyal előrehozott választásokra kerül sor. Ezt az is alátámasztja, hogy a pártok elkezdték felkészíteni a képviselőjelöltjeiket. Tudósítónknak sikerült bejutni az egyik párt eligazítására, az alábbiakban az ő beszámolóját közöljük.

Sajnos az eligazítás elejéről elkéstem, hiszen álcáznom kellett magam, de mind a nádiveréb álcában, mind a tasmán ördög jelmezben gúnyos kacajok közepette fordítottak vissza a kapuból. Azonban a harmadik próbálkozásom, amikor hegyi gorilla bőrébe bújtam, sikerrel járt, a biztonsági őrök barátságosan üdvözöltek, kaptam egy gyümölcstálat is, valamint kedvesen bevezettek a terembe, ahol is helyet foglaltam a hátsó sorban, a többi gorilla és egyéb emberszabású majom között.

A hátsó sorokban éppen nagy derültség honolt, amely oka a pulpituson tajtékzó előadó volt.

-Figyeljenek már az istenit neki! - üvöltötte éppen a lila ingbe öltözött férfi. - Már harmadjára gyakoroltuk a szavazást, de még mindig csak 85%-os a siker. Pedig a hátuk mögött ülő emberszabásúak már első próbálkozásra magasabb, mint 90%-os találati eredményt produkáltak. Pedig figyelniük kell, semmi más dolguk nem lesz a Parlamentben, mint hogy a megfelelő időben a megfelelő gombot nyomják lesz. Ha nem sikerül, akkor annak komoly anyagi következményei lehetnek, de akár ki is zárathatják magukat a pártból, akkor aztán a ciklus után mehetnek ám vissza dolgozni. Azt pedig nem akarják, ugye?
Na, akkor kezdjük elölről. Figyeljenek: Ha igent mondok, és zöld banánt mutatok fel, akkor kell megnyomni a piros gombot, ha nemet mondok, és sárga banánt mutatok fel, akkor a zöld gombot nyomják meg, minden más esetben pedig a sárgát. Világos?

Ekkor sajnos a mellettem ülő kedves csimpánzhölgy elterelte a figyelmemet, mert felajánlotta, hogy megosztja velem az otthonról hozott pácolt termeszeit, amit csak hosszas magyarázkodás után, a termeszallergiámra hivatkozva sikerült elutasítanom. Ugyanakkor velemszületett udvariasságomnál fogva természetesen megjavítottam a fényképezőgépét, amelyet úgy próbált megköszönni, hogy felajánlotta,  megjelentet rólam egy fotósorozatot a következő havi Playchimpben, amely ajánlatot viszont a szégyellőségemre hivatkozva utasítottam vissza. (Eközben azonban többször hallottam, hogy a lilainges férfi többször is felüvölt, valamint a hátsó sorokban többször is hangos derültség hallatszott).

Amikor újra tudtam figyelni, az előadó fejének színe erősen megközelítette ingjének színét. Éppen a következőket üvöltötte:

- Mi az, hogy mi van akkor, ha az emberek mást akarnak? Maga csak ne törődjön az emberekkel! Az emberek véleményét a Főnök, akarom mondani, az Elnök Úr mondja meg, maga azzal törődjön, hogy a megfelelő időben nyomja meg a megfelelő gombot! Világos? Szabadidejében azt csinál, amit akar, csinálhatja például nyugodtan a nyüves kis stiklijeit, felőlem akár családi bizniszt is kialakíthatnak, de - és kérem ezt írják fel - túlzásokba ne essenek, mert könnyen párton kívül találhatják magukat, és akkor mi következik? Igen, tényleges munka.

Ezek után sajnos ismét elterelték a figyelmemet, most éppen a másik oldalon ülő gorilla, aki kedvesen felajánlotta, hogy szívesen kikurkássza a bundámban megbúvó élősködőket. Mivel attól tartottam, hogy a gorillajelmezhez nem tartoznak a bundában megbúvó élősködők, ezért kénytelen voltam ezt az ajánlatot is elutasítani, egy viccel elütve. Megkérdeztem kedves gorillaszomszédomat, hogy miért is törődne ilyen kis élősködőkkel, amikor elöttünk sokkal nagyobbak ülnek. Ezen akkora derültség tört ki a hátsó sorokban, hogy az előadó egy pillanatra megszakította beszédét, és felkérte a teremben megjelent emberszabásúakat, hogy próbáljanak meg csendben maradni. Ezt a kis szünetet kihasználva sajnos el kellett hagynom a termet, ugyanis a viccem kifejezetten szimpatikussá tett körükben, és egyre többen nyújtogattak felém grillezett hangyákat, pálmalevelet, és egyéb "finomságokat". Kifelé haladtamban azonban még elkaptam a lilainges válaszát arra a kérdésre, hogy mit tegyen egy képviselő, ha saját véleménye nem egyezik az Elnök Úr véleményével.

- Mi van? Miről beszél maga? Magának nincs véleménye, világos? Jegyezzék meg mindannyian: Maguk nem képviselők, hanem pártkatonák, világos? Ha a vezetőség azt mondja, hopp, akkor maguk ugranak, értettem? Ha elkérik az egyik veséjüket, akkor maguk adják mindkettőt, és visszakérdeznek, hogy a gyerekük veséjét is adják-e, igen? Az önálló vélemény veszélyes, világos?

Ekkor értem ki a teremből, otthagyva a gyűlést, ahol is nagyon kellemes társaságban töltöttem el egy kis időt, remélem összefutok még majd az újonnan megismert emberszabásúakkal, mert kifejezetten értelmesek voltak.

Az Országházat és környékét pedig inkább kerülni fogom a továbbiakban.