A nem sokkal ezelőtt megjelent E-lőfizetés című bejegyzés kommentjei között azt mondja bs395, hogy:

...amerikában meg épp a nyomtatott sajtó megy igen durván csődbe, mert a google egymaga fele annyi hirdetést szipkáz be, mint az összes papírlap együtvéve. nem hiszem, hogy ezen a pdf segítene, pláne pénzért. a reklámból fizetett on-line újságé a jövő, esetleg a kétéltűeké.

Szóval próbáljunk meg úgy foglalkozni a médiával, nyomtatással és egyéb még ide kapcsolódó dolgokkal úgy, hogy közben nem használjuk az olyan nagy szavakat, kifejezéseket, mint világfalu, információs társadalom, másodlagos szóbeliség, stb.

Én nem gondolom, hogy az elektronikus médiák egyre erőteljesebb térnyerés miatt a Gutenberg galaxis a végét járná (és most a Gutenberg galaxis kifejezés alatt a nyomtatással előállított termékeket értem).

                        (forrás)                        (Egy rövid zárójeles megjegyzés: A Gutenberg galaxist már kb. a hatvanas évek óta temetik. Temették például akkor is, amikor a videólejátszó kezdett elterjedni. Isaac Asimov erre frappáns választ adott egy konferencián, amelyik megjelent az 'A Hold tragédiája' című esszékötetében. A könyv a linkről letölthető).
Az kétségtelen, hogy a nyomtatott médiák - és nem csak a gazdasági válság miatt - egyre nehezebb helyzetben vannak. Mind az érdeklődés, mind a reklámbevételeik csökkennek.

De a Kreatív magazin nemrégiben megjelent (és tényleg nem tudom pontosan mikori, mert csak átlapozgattam egy-két idei számukat) számában az Origo.hu egyik munkatársa arról "panaszkodott", hogy a netes megjelenésű hír-, és egyéb magazinok csak akkor kapnak hirdetési pénzt, ha a felhasználó rá is kattint a hirdetésekre - ellentétben a nyomtatott sajtóval és a televíziós csatornákkal. Azaz a online megjelenés hirdetési bevétele kicsit olyan, mint a kutya vacsorája, különös tekintettel az adblock típusú programokra. De ez szerintem nagyobbrészt kiküszöbölhető átgondolt stratégiával és pl. direkt a felhasználói kört célzó hirdetésekkel.

Ami viszont úgy gondolom, hogy a nyomtatott sajtótermékek nem fognak eltűnni a süllyesztőben (bár az biztos, hogy egyfajta radikális átalakulás és a szereplők számának a csökkenése elkerülhetetlen), az a hírverseny. A netes sajtótermékek előnyét pont az adja a hagyományos, nyomtatott médiákkal szemben (de akár a televíziós hírműsorokkal szemben is), hogy sokkal gyorsabbak, egy beszámoló akár már öt - tíz perccel az esemény megtörténte után publikálásra is kerülhet.

Pont ez az, amiből előnyt kovácsolhatnak a nyomtatott (vagy akár a PDF formátumban kiküldött) termékek. A hírverseny nem enged meg egyetlen pillanatnyi szünetet sem, a főoldalnak folyamatosan frissülnie kell, az újabb történések folyamatosan kiszorítják a régieket, egészen addig, amíg akár a reggeli történések is réginek számítanak. Míg a hírportálok szerkesztőségei képesek lépést tartani ebben a versenyben, addig a fogyasztói nem feltétlenül, sőt. Azaz a hírolvasók óhatatlanul le fognak maradni történésektől, főleg a befogadói magatartás tükrében. A netes tartalmakat gyorsan fogyasztjuk, mint a kiszacskós instant leveseket. Pár perc alatt átfutunk egy - egy hírt, aztán irány tovább, vagyis kevés esélye marad annak, hogy az archívumban kutakodjunk (hacsak nem célzottan keresünk valamit).

És ebben rejlenek a nyomtatott tartalmat előállító médiumok fennmaradási lehetőségei. Bár ennyi napilap nem hiszem, hogy meg tud maradni, de az előző napi eseményeket pontosabban (és igényesebben - hiszen a hírverseny a minőség rovására is megy) összefoglaló kiadványokra az igény megmarad. Ez az igény valószínűleg meg fog maradni a hetilapok esetében, hiszen ezek a heti periodika miatt inkább képesek megfelelő minőségű tényfeltáró-, és oknyomozó riportok megírására, leközlésére.

Ha kilépünk egy kicsit a szórakoztatással kevert hírszolgáltatás köréből és átlépünk a tisztán szórakoztatás világába, akkor is találunk érveket a Gutenberg galaxis életbenmaradására. Egyúttal kicsit eltávolodunk a Gutenberg galaxis technikai szempontú értelmezésétől (ti. az tartozik ide, ami nyomtatott formában jelenik meg), és a befogadás szempontjából tekintünk rá (ti. a Gutenberg galaxisba az tartozik, amit olvasni kell).

Könyv és film (mozgókép) teljesen más módon mesélnek el egy történetet, más kódrendszert használnak. (Ebből a szempontból mindegy, hogy a film inkább szájbarágós, inkább egyfajta "készétel", míg a könyvből a befogadónak kell "készételt készítenie", azaz az olvasás kreatívabb befogadói eljárás). A filmes nyelvet ugyanúgy tanulni kell(ene), mint az írt-beszélt nyelvet. Éppen ezért nem filmesíthető meg minden, ami könyv formátumban jó. Csak néhány példa, amit szerintem kár volt megfilmesíteni (olyanok, amiket láttam is és olvastam is): Ötös számú vágóhíd, A 22-es csapdája, A három testőr Afrikában, Krisztus utolsó megkísértése (és tulajdonképpen idesorolható a Lynch féle Dűne is, amely bár nekem speciel tetszett, de a könyv mégis sokkal komplexebb, erőteljesebb élményt nyújt). A Gyűrűk ura filmtrilógiából csak egy részt láttam ugyan, de az alapján azt gondolom, hogy ezt a művet is inkább elolvasom.

Persze van másik oldal is, Bruce Lee mozgása és gyorsasága, Frank Drebin idiótasága, vagy Terry Gilliam képi világa inkább élvezhető filmen, mintsem írott szavak sokaságán keresztül.

Szóval az a technikai fejlődés, amely miatt sokan a Gutenberg galaxis végét jósolják, nem a könyv, az olvasás végét (noha mindenképp hatással lesz rá), hanem olyan új kifejezési és kommunikációs technikák kezdetét jelenti, amelyik nem a nyomtatás helyett, hanem azzal párhuzamosan, egymást kiegészítve fog létezni.