Komplex. Melléknév. Jelentése: összetett, bonyolult. Komplex lehet egy szerkezet, egy jelentés, és vannak komplex számok is. Egy négyszög viszont nem lehet komplex, az csak konvex, vagy konkáv lehet. Egy faéket sem nevezhetünk komplexnek. Egy faék, mint tudjuk jól, egyszerű. Egyszerű, mint egy faék.
Aztán persze egy problémát is nevezhetünk komplexnek. Példának okáért - a Hírextra beszámolója szerint - a Jobbik programja az ún. cigánykérdést nevezi komplexnek:
A Jobbik romaügyekről szóló fejezete a "Vissza a cigányútról" címet viseli. Ebben a párt azt írja, hogy a cigánykérdés komplex probléma, így kezeléséhez is komplex programra van szükség.
Egy ilyen nyilvánvalóság kimondásához nem kell túl sok sütnivaló, valószínű tucatnyian állapítják meg ezt naponta ma Magyarországon, akár hangosan, akár csak gondolatban, akár ilyen cizelláltan, akár más - nem feltétlen nyomdafestéket tűrő - szavakkal. Persze, ha már a Jobbik is ezt mondja, akkor az tényleg úgy van, nem csak a liberálisok hangzatos/idióta (nem kívánt törlendő) szólamairól van szó.
No, ha egy problémát, egy megoldásra váró feladatot komplexnek nevezünk, akkor ezzel azt is mondjuk, hogy sokkal nehezebb lesz megoldani, mint elkészíteni egy faéket, amihez bőven elég, ha van egy darab fánk, meg egy bicskánk, aztán csak farigcsálni kell. Ha egy komplexnek nevezett feladatot meg akarunk oldani - és akkor most szigorúan maradjunk meg a Jobbik programja által komplexnek nevezett ügynél -, azt jelenti, hogy különböző szakemberek és eszközök garmadát vesszük igénybe és hangoljuk össze.
Még mindig a Jobbik program által komplexnek nevezett feladatnál maradva, joggal feltételezhetjük azt, hogy az igénybeveendő eszközök között szerepelnek mediális eszközök is. Mert - számomra legalábbis ez szintén nyilvánvaló - egy ilyen komplex probléma megoldása sokkal hatékonyabb némi mediális támogatással. Nyilván lehet indítani ismét a Program5-höz hasonló (és teljesen felesleges és hatástalan) reklámkampányt (egyáltalán emlékszik még erre valaki?), vagy (szerintem még inkább nyilván) át lehet gondolni, hogy hogyan vonjuk be a médiát a fentebb komplexnek nevezett probléma megoldásába.
Ez utóbbi már csak azért is fontos lenne, mert a magyarországi sajtóorgánumok a Jobbik által is komplexnek nevezett romaügyet úgy kezelik, mint egy egyszerű faéket.
Mikor kerül általában egy cigány a cigánysága miatt a hírekbe? És most ne Győzikére gondoljunk, és ne is Daróczira. Ezekben az esetekben a cigányság csak kiegészítő tényező. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy mikor kerül egy átlagcigány általában a hírekbe. Nos, tíz esetből kilencszer valamilyen bűncselekmény kapcsán. Vagy azért, mert elkövetett valamit/vádolják valamivel (ilyen esetben az etnicitása természetesen nem kerül kimondásra, azonban mindig alaposan sejtetik), vagy azért mert vélt/valós sértettként állítják be.
Rendben - mondhatnánk -, mert ennek van hírértéke. Ezt - egyelőre, ha fanyalogva is - fogadjuk el.
A tényleges kérdés az, hogy ennek vajon miért nincs hírértéke? Több, mint fél éve jelent meg, de a "Hatvan javaslat a romák valós integrációja érdekében" címet beütve a Google-ba, kettő(!) darab honlapot dob ki találatnak. Az egyik a Magyar Szemle, ahol eredetileg megjelent, a másik pedig Heidfogel Pál református lelkész honlapja.
Vajon miért nulla hírértékkel rendelkezik az az írás, amelyet Járóka Lívia, egy európa parlamenti képviselő tett közzé, és amelyben kifejezetten felhasználandó ötletek vannak leírva.
Talán azért, mert az első néhány mondatában rögtön cáfolja a cigányokról szóló magyarországi diskurzus főbb tételeit? Ha kimondjuk azt, hogy nem tehető egyenlőségjel a roma származás és a mélyszegénység közé, akkor bizony az sem igaz, hogy minden cigány bűnöző, de a megélhetési bűnözés fogalmát is tehetjük a lomraktárba, mondjuk a paternalizmussal egyetemben. Nem akarok végigmenni minden egyes tételen, érdemes átböngészni.
De azt továbbra sem értem, hogy ha annak van hírértéke, hogy O. Jakabot leütötte Cs. Istvánt párezer forintért, vagy hogy Cs. István nem engedte be O. Jakabot a kocsmájába, akkor ennek vajon miért nincs?