A fémvázra épített Szőcs Géza belép az LL Junior koncertre. A kezében tartott giccs-o-méter mutatója heves rezgések közepette átlép a vörös zónába, majd fel is robban. A fémvázra épített Szőcs Géza azonban meg sem rezdül, még a szemöldökét sem vonja össze. Egy mozdulattal lecsapja a biztosítékot, a zene elhallgat, a terem sötétségbe borul. 'Hé, mi a fasz van?' kiáltások hangzanak fel a terem minden sarkából, és fenyegető árnyak százai indulnak meg a fémvázra épített Szőcs Géza felé. De ő nem ijed meg. Beindítja az önálló áramforrással rendelkező zenelejátszóját, amelyből Kodály Háry Jánosa csendül fel, és közben felolvasást tart Móricz Barbárok című novellájából. A fémvázra épített Szőcs Gézára támadni készülő zombik hirtelen összeomlanak, heves rángások rázzák őket, miközben a gonosz távozik az elméjükből. Mikor magukhoz térnek, székely táncokat lejtenek, majd megalakítják a 'Halál a giccsre!' baráti társaságot és olvasóklubot, amelynek elnökeként a fémvázra épített Szőcs Gézát szeretnék látni. De ő nem maradhat, hiszen még sok dolga van.

Részlet egy le nem forgatott magyar film szinopszisából.

Szőcs Géza ismét beszélt, és nekem már kiakadni sincs erőm. Ezért ahelyett, hogy hosszan elmélkednék Szőcs Géza mentális állapotáról (és tegyük hozzá nem érdekel, hogy korábban mekkora költő volt, vagy milyen jó verseket írt; aki a múltból akar megélni, az vonuljon nyugdíjba), szeretnék egy dolgot leszögezni. Nincs értékes, vagy értéktelen kulturális termék, vagy kultúra. Egyéni értékrend alapján lehet valamit - sőt bármit - rossznak, vagy jónak gondolni, de értékesnek vagy értéktelennek nem, mint ahogy semmilyen kultúra nem lehet sem értékes, sem értéktelen. Aki így gondolja, az évszázadokat lép vissza a gondolkodásban.

És köszönöm szépen, nekem megvan a saját értékrendem, köszöni szépen ő is, jól van, és nem tartja szükségesnek, hogy Szőcs Géza értékrendjéhez igazodjon.

Mindaz, amit régebben leírtam az ún. ponyvával és az ún. szépirodalommal kapcsolatban, az áll az ún. giccsre is. És az ott megfogalmazott kérdésekre, bizonytalanságokra lehet választ adni - sőt kell is -, de az állami ízlésfomálás biztos, hogy rossz válasz. Ennyi.

Egyébként meg már alig várom, hogy Szőcs törvénybe foglalja a giccs fogalmát.