A Biblia szerint Isten a hetedik napon megpihent. Nos, én nem vagyok olyan nagyképű, hogy Istenhez hasonlítsam magam, szóval megint elmondom, hogy szerintem a Cser-Palkovics, Rogán, Menczer, Szalai négyes alkotja a legidiótább négyest Magyarországon.

A hétvége alkalmából azt gondoltam, hogy bőven elég délelőtt kilenckor kinyilvánítani azon véleményemet, miszerint a Cser-Palkovics, Rogán, Menczer, Szalai alkotta négyes a legidiótább Magyarországon.

Őszintén szólva már most unom, hogy megint idiótának kell neveznem a Cser-Palkovics, Rogán, Menczer, Szalai négyest, de azt hiszem mindezek ellenére kitartó maradok.

Megint (még mindig) az médiatörvény a téma, de úgy gondolom, hogy ezzel a bejegyzéssel a magam részéről lezárom ezt a témát, ti. a beterjesztett javaslat abszurditása túllépi azt a határt, hogy komolyan lehessen venni. (A továbbiakban csak a napi idiótázás fog maradni).
Mit akarnak védeni, vagy elérni a beterjesztők? Egy olyan dolgot, ami soha nem is létezett, és legfőképpen, amire soha senki nem is volt kíváncsi.

A javaslat szerint az új médiahatóság figyel majd arra, hogy a média betartja-e a médiaalkotmány hatodik fejezetében lefektetett kötelezettségeit. Többek között azt, hogy kellően tényszerűen, sokoldalúan és kiegyensúlyozottan tájékoztatja-e a nézőket, olvasókat, hallgatókat, tiszteletben tartja-e az emberi méltóságot, a magánéletet, a személyhez fűződő jogokat, az alkotmányos rendet, a kiskorúak egészséges fejlődését. A médiatartalom nem lehet alkalmas nemzeti, nyelvi és más kisebbségek, egyházak, vallási csoportok elleni gyűlölet keltésére, nyílt vagy burkolt megsértésére.

Idézet innen. Vegyük először a 'tiszteletben tartja' kitételhez tartozó részeket, mert az az egyszerűbb. Ezzel kvázi nincs is semmi gond, ugyanakkor kíváncsi lennék arra, hogy ha - mert azért elő szokott fordulni itt - én leidiótázom egy adott párt parlamenti frakcióját, akkor vajon megsértem-e őket, vagy ez még belefér az alkotók elképzeléseibe?

A lényegesen érdekesebb rész a következő: a tényszerű, sokoldalú, kiegyensúlyozott tájékoztatás. Ezt rövidebben is meg lehet nevezni, ezt szokták objektív tájékoztatásnak hívni, és ez az, ami soha nem is létezett, és soha senki nem is volt kíváncsi rá.

"A hír szent, a vélemény szabad" - szólt régebben a Magyar Hírlap mottója. Hogy a Széles-éra alatt ez megmaradt-e, vagy változott, nem tudom, de nem is érdekes. Inkább gondolkodjunk el azon, hogy mi is az, hogy hír.

Látszatra ez olyan dolog, amin nem kell gondolkodni. A hír beszámol valamilyen eseményről, amely esemény nagy valószínűséggel a hírről beszámoló médium olvasóit/nézőit/hallgatóit érintheti/érdekelheti/hatással lehet rá. Ez eddig rendben is van. De lehet-e egy hírközlés objektív? Nem.

Ha pl. Orbán Viktor, a Hősök terén tartott beszédéről akarnánk hírként beszámolni, akkor ezt két módon tehetnénk meg: az első szerint a hírközlés mindössze ennyiből állna: Orbán Viktor a Hősök terén beszédet mondott. A második eljárás szerint viszont Orbán teljes beszédét közölni kellene, hiszen, akár összefoglalót készítenénk belőle, akár idéznénk tőle, az mindenképp szubjektív válogatáson alapulna, még akkor is (vagy talán: főleg akkor), ha a szerkesztőnek lenne egy teljes prekoncepciója arról, hogy a hír befogadói pontosan mit is akarnak hallani (mint ahogy van). (Arról pedig nem is beszélve, hogy ha az Orbánt hallgató emberek reagálnának valamit Orbán valamelyik kijelentésére, Orbán pedig reagálna a hallgatósága reakciójára, akkor már a beszédet mondott kitétel sem lenne igaz, azaz akkor már az első módszer szerint készített beszámoló sem lenne tényszerű). A hallgatóság számáról viszont egy büdös szót sem lehetne ejteni - hacsak valaki (de nem Rákay "két és fél millióan vagyunk itt a Kossuth téren" Philip) meg nem számolta pontosan, hogy hányan vannak ott. Mert mind a 'tömeg', mind az 'ezrek', 'tízezrek', 'százezrek', vagy a 'lelkes' 'ujjongó' 'tébláboló' kifejezések, amelyek az emberek számára, vagy hangulatára utalnak abszolút alkalmasak a manipulációra, semelyik médiumnak nem kell hazugsághoz folyamodnia ahhoz, hogy hatással legyen az olvasóira, mikor ezt a jelzők tendenciózus megválasztásával is el lehet érni. Így objektív hírközlés nem létezik.

Többek azért sem létezik, mert igény sincs rá. Akik a Magyar Hírlapot nyitják ki reggel, azok nem azért nyitják ki azt, mert feltételezik, hogy az csak és kizárólag az igazat írja, hanem azért, mert pont azt fogják olvasni benne, amit olvasni akarnak. Senki nem kíváncsi az objektív igazságra, mert a hírfogyasztás során mindenki leginkább a saját világképét akarja megerősíteni. És akik a Magyar Hírlapot nyitják ki reggel, ők leginkább Gyurcsány (szoci) ekézésre kíváncsika, amit meg is kapnak, míg a népszabadságosok Orbán (Fidesz) ekézésre kíváncsiak, és ők is megkapják. Akik pedig Kuruc.infót olvasnak, ők a zsidó világösszeesküvésre kíváncsiak, amit megkapnak ők is. És - a csavar az egész történetben - épp ezért gondolják a hírfogyasztók az általuk választott médiumot objektívnek: mert pont azt kapják, amire vágynak. Az objektivitás tulajdonítása mindig egy szubjektív ítéleten alapul!

Arról nem is beszélve, hogy a törvény beterjesztői azt gondolják, hogy a média tényleg képes manipulálni az emberek gondolkodását. (Ha nem tévedek, akkor ez az elmélet kb. a hatvanas évek körül volt divatban). Nos, nem, nem képes. A hírfolyam természetesen hatással van az emberek gondolkodására, azonban korántsem arra, hogy hogyan gondolkodjanak, hanem arról, hogy miről. Azaz hiába mondják be valamelyik kereskedelmi tévé híradójában, hogy pl. a jénai egyetemen elkezdte munkáját egy Kertész Imréről elnevezett kollégium, azok között, akik a Tv2-re csak telaviv2-t mondanak, Kertészről fognak beszélni, de teljesen másképp. (Az állandó hírfolyam másik hatása a valóság duplikálása, amely során a katasztrófákról, balesetekről és egyéb vészhelyzetekről szóló tudósítások létrehoznak a tudatunkban egy sokkal veszélyesebb valóságot annál, mint amiben ténylegesen élünk).

A médiatörvény nem csak a hírközlés nem létező objektivitását követeli meg a médiától, hanem a tematizálás objektivitását is, ami már csak azért is lehetetlen, mert abszolút mást ítél fontosnak egy Kuruc.infó olvasó, mint egy Népszabadság olvasó. Tematizálni pedig kell.

A médiatörvény tehát egy senki által nem kívánt objektivitást követel meg a sajtótól, miközben az objektivitás feltételeit nem határozzák meg pontosan, hanem az objektivitásról szóló ítéletet egy világnézetileg teljesen egysíkú szervezet kezébe helyezi. Márpedig - mint fentebb említettem - valamely hír, sajtóorgánum objektivitásának megítélése mindig szubjektív ítélet.

Ezek után gondolja még valaki azt, hogy ez a médiatörvény teljesen rendben van?

Ím elérkezett a 2010. év tizenkettedik havának második napja, melyből már el is telt nyolc óra. S ím, még mindig azt gondolom, hogy a Cser-Palkovics András, Rogán Antal, Menczer Erzsébet, Szalai Annamária négyesnél nagyobb idiótákat nehéz lenne találni szeretett Magyarországunk határain belül. (Noha korántsem lehetetlen...)

Már 2008-ban lehetett sejteni, hogy vége. 2009-ben bizonysággá vált, majd 2010 áprilisában fel lehetett lélegezni. Kész, vége, soha többé. Ám úgy néz ki korai volt az öröm.
Nem, nem a szocik kormányzásáról beszélek, valami egészen másról: a NYENYI bevallásról.

Mivel a Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet alkotta trió nem vonta vissza a törvényjavaslatát, illetve Szalai Annamária sem tiltakozott a túlzott hatalom ellen, amelyet a kezébe kap, továbbra is fenntartom azon véleményem, miszerint a fent megnevezett emberek alkotják Magyarország legidiótább kvartettjét.

Nemrégiben "liberális értelmiségiek" arra szólították fel Szalai Annamáriát, hogy a Kuruc.infót azonnal tilcsákbe. Aztán, hogy ezt a felszólításukat komolyan gondolják/gondolták-e, vagy csak Szalaival szórakoztak, azt nem tudom, ellenben szerintem a Kuruc.infó egyszerűen napjaink egyik legszórakoztatóbb portálja - egyetlen egy probléma van vele: nincs kommentálási lehetőség a cikkek alatt.

No meg, ha nincs a Kuruc.infó, akkor nem futok bele ebbe a zseniális ötletbe: Elege van a magyar politikusokból, celebekből, megmondóemberekből? Nosza, ne legyen rest, lépjen az arcukba, törölje beléjük a lábukat! Minél sárosabb, annál jobb!

Az én külön kedvencem Drazsé, ez szerintem nagyon jól sikerült:

De természetesen rendelhető Orbánról, Gyurcsányról, Győzikéről, Fekete Pákóról, sőt, még Havas Tanár Úrról is hasonló lábtörlő.

Nem mellesleg szerintem a Lendvai Ildikóról mintázott is meglehetősen jóra sikeredett.

További lábtörlők itt.

Sajnos teljes bizonyossággal állíthatom, hogy az a tegnapi véleményem, amely szerint a Cser-Palkovics András, Rogán Antal, Menczer Erzsébet és Szalai Annamária alkotta kvartettnál nagyobb idiótákat nem lehet találni ebben az országban, mára semmit nem változott.

Nem értek egyet azzal, amit mond, de az életemmel adnám, hogy elmondhassa."

Evelyn Beatrice Hall

Nem, nem, nem olvasok ilyen magasröptű olvasmányokat, ellenben a Liberatórium blogot, Lord_Valdez nagyszerű blogját igen, és onnan loptam ezt az idézetet.

És pont kapóra jött ez az idézet, hiszen a Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet alkotta trió benyújtotta a maga javaslatát a médiatörvényhez. Hosszan lehetne sorolni, hogy mik a problémák, én csak egyet emelnék ki:

Így a jogsértő országos napilapot és internetes sajtóterméket akár 25 millióra, a hetilapokat akár tízmillióra büntethetnék a javaslat szerint. A nagy piaci részesedéssel rendelkező rádiókra és tévékre 200 millió, a kisebbekre pedig 50 millió forint bírságot vethetnének ki.  Ugyanakkor a jogsértő médium köteles lesz közzétenni a büntető határozatot. Ha egy súlyos jogsértést elkövető tévé vagy rádió visszaesőnek számít, akár még a nyilvántartásból is törölhetik, és mivel a kötelező regisztráció nélkül nem lehet Magyarországon sugározni, ez az adott médium megszüntetését jelentheti.  Ám, hogy mi minősül súlyos jogsértésnek, a törvénytervezet nem bontja ki, ezt a Médiatanács feladata és lehetősége lesz eldönteni.

Szóval kilátásba helyezünk többmillió forintos bírságokat, de nem mondjuk meg, hogy mik azok a szabálysértések, amelyekért ki is szabjuk. Elmés, elmés. Mintha a Kresz mindössze egyetlen paragrafusból állna: Minden utcasarkon kötelező egy rendőrnek posztolnia, aki a szabályszegőket megbünteti. A büntetés minimuma százezer forint. A  szabályokról és a szabályszegésről minden esetben a posztoló rendőr dönt.

Nem tudom, ki az, aki egy ilyen szabályozás után venné magának a bátorságot közlekedni az utcán.

Nem akarom túl sokáig húzni, szólt erről már a Varánusz blog is, Gavra Gábor is, Fedor pedig már napokkal ezelőtt tiltakozott.

Én a magam részéről - tiltakozásul a törvény elfogadása beterjesztése ellen - egy új, napi rendszerességű sorozatot indítok, amely a világ legunalmasabb sorozata lesz: minden egyes áldott nap le fogom idiótázni a törvény beterjesztőit, illetve a Médiatanács elnökét. Szóval:

Vajon élnek nagyobb idióták ebben az országban a Cser-Palkovics András, Rogán Antal, Menczer Erzsébet és Szalai Annamária alkotta kvartettnél?

Illetve sok kérdés, amelyekből aztán egy lesz.

A manyupok államosítása, illetve a 24%-os nyugdíjjárulék adóvá minősítése után a következő a helyzet: az emberek háborognak (már aki tisztában van olyan dolgokkal, mint manyup, nyugdíjjárulék, mindezek hatása a jövendőbeli nyugdíjra - a háborgást elég sok blogon meg lehet találni), a külföld Argentínával példálózik, ami - lássuk be - egyáltalán nem dicséretet jelent, Brüsszel is összevonta már a szemöldökét. Szóval mindenki ideges, a zemberek, a külföld, de a piac is. Matolcsy közben azzal turnézza végig a fél sajtót, hogy februárban olyan struktúrális reformokat jelentenek be, amelyek érintik pl. a járulékrendszert is, és kb. 6-800 milliárd pluszt hoznak az államnak. Nos, én a következőekre lennék kíváncsi:

1. Miért februárban jelentik be az intézkedéseket, miközben mindenki most ideges? (És lehetett is tudni, hogy mindenki ideges lesz).

2. Másrészt a január elsejei dátum nem volna-e alkalmasabb a változtatások bevezetésére? Ha a februári intézkedési terv már most készen áll és csak bejelentésre vár, még idén keresztül tudnák nyomni az OGY-n, és pár hónappal hamarabb léphetnének életbe.

3. Ha nem jelentik be most az intézkedések pontos mibenlétét, vajon miért jelentik be három hónappal előbb, hogy lesznek ilyen jellegű intézkedések? A kormányra eddig nem voltak jellemzők a három hónapos távlati tervek.

4. A jövő évi költségvetésben kalkuláltak-e ezzel a kiadáscsökentéssel?

5. Ha igen, akkor miért élik fel szinte azonnal a nyugdíjbefizetéseket? Ha nem, miért nem?

Mindezen kérdések után én tényleg csak egy dologra lennék nagyon kíváncsi:

Nem lehet, hogy ez a februári intézkedéscsomat egyszerűen csak egy blöff?

Kikerült ma az Index címlapjára az Irodalmi Centrifuga egy bejegyzése. Jómagam még soha nem olvastam azt a blogot, pedig emlékeim szerint elég sűrűn kerül ajánlóba, úgyhogy a kíváncsiságtól hajtva ma ránéztem. Elolvastam a Saláta című írást, amelyről a magam részéről túl nagy véleménnyel nem voltam, de hát, mint tudjuk jól, az irodalom olyan dolog, hogy kifejezetten ízlés kérdése. Ellenben nem csak én gondoltam azt, hogy az írás nem annyira jó, mint amennyire beharangozták, hanem mások is, csak ők szóvá (kommentté) is tették ezen véleményüket. Délután kettő körül történt mindez, akkor volt ott kb. 25-27 komment. Most - pár perce - kíváncsiságból (igen, a kommentekre voltam kíváncsi) ismét ránéztem a bejegyzésre, már csak 13 komment olvasható, és a további kommentelési lehetőség letiltva. Na igen. Ez az, ami tipikus értelmiségi hozzáállás. Legalábbis Magyarországon, a világ többi részéről most ne vegyünk tudomást, lévén Magyarországon élünk. (És tegyük hozzá rögtön: tisztelet a kivételnek).

Most, hogy egy új névvel bővült a nekem-semmi-közöm-a-röhejes-és-dolgozatnak-is-csak-a-legjobb-szándékkal-nevezhető-íráshoz (a fészbúkon még önálló csoportba nem tömörülő) emberek listája, érdemes komolyabban is elgondolkodni, hogy mi is történhetett. Íme néhány elmélet:

Az Alkotmány akadályozza az embereket a változtatásban állította tegnap a Népszabadságban Lázár János (erről tegnap már itt írtam). Ezen kijelentés hatására úgy gondoltam, hogy ránézek az alkotmányozós blogra, amelyen túl nagy aktivitást nem találtam, ellentétben ezzel a kijelentéssel (a jogokról és a kötelességekről szóló részben):

Tény tehát, hogy a mai magyar alkotmány alapvető jogokkal és kötelességekkel foglalkozó fejezete a jelenlegi formájában sem szorul feltétlenül komolyabb módosításokra.

Ha ez így van, akkor ettől pillanattól remegve várom, hogy Lázár János mit is értett az Alkomány gát voltán. De felejtsük el most Lázárt, felejtsük el a KEH által nemrég közzétett anyagot, amelyet Schmitt Pál állítólag nem is látott, sőt, felejtsük egy pillanatra az ekézést, legyünk inkább konstruktívak.

Tehát előállnék a magam egyszerű kis preambulumával, amelyben nem lesz szó sem Szenk Koronáról, sem annak tanáról, sem a kereszténységről, sem Istenről, sem a magyar nyelvről - mindezeket hagyjuk meg a jog-, és egyéb filozófusoknak, akik szerintem még évekig el tudnak (tudnának) ezeken rágódni, mint hűséges házőrző a gumicsonton.

Szóval így nézne ki a magam kis egyszerű, három pontos preambuluma:

1. Magyarország államformája köztársaság

2. A Magyar köztársaság törvényei minden magyar állampolgárra vonatkoznak, lett légyen az illető politikus, cigány, zsidó, antiszemita, mélymagyar, jogi személy, Mátyás király harmadik reinkarnációja, vagy akár maga Mátyás király. A Magyar Köztársaság törvényei vonatkoznak a Magyar Köztársaság területén működő nem magyar állampolgárok által alapított vállalkozásokra, illetve a Magyar Köztársaság területén csak ideiglenesen élő nem magyar állampolgárokra is (bevándorlók, turisták). A Magyar Köztársaság mindenkori kormánya a törvényeket a fentiek szellemében hozza meg és terjeszti be az Országgyűlés elé.

3. A Magyar Köztársaság állampolgárai a jogaik tudomásulvételével elfogadják a kötelezettségeiket is.

Persze cizellálni lehet rajta, de szerintem minden más, amit csak be akarnak szuszakolni a preambulumba nem más, mint sima terelés, meg a beterjesztők saját vágyainak a kiélése.

4. Hol van Lázár?

Honnan hívja vissza?

A mennyből vagy a pokolból?

Vagy egy olyan helyről, amit Seolnak hív a Biblia – a halottak gyűjtőhelye, ahol várják a feltámadást?

 

Azt gondolom ez az utolsó hely a valóságos.

 

Jó-e Lázárnak, ha visszatér?

Nehéz kérdés.

Az idézet és a kép forrása

Interjút készített a Népszabadság Lázár Jánossal, a Fidesz frakcióvezetőjével (az interjú elolvasása előtt kérem készítsék ki gyógyszereiket, nyugtatóikat!). Az ember ilyenkor arra gondolna, hogy a Népszabadság megpróbál hülyét csinálni Lázárból, vagy lejáratni őt. Azonban a Népszabadság - illetve Csuhaj Ildikó - semmi ilyet nem tesz. Ellentétben Lázár Jánossal.

Gazda Albert és Magyari Péter jelentkezett egy cikkel az Indexen, amelyben arról ötletelnek, milyen változtatásokra lenne szükség a NER tökéletesítéséhez. Nyolcéves parlamenti ciklusról, az igazságszolgáltatás teljes felzabálásáról (bár az szerintem már baromi rég megvolt), internet akciócsoportról elmélkednek.

De miért kell ötleteket adni a kormánynak? Mi van, ha megcsinálják?

A szavazópolgárok zemberek 99%-át úgyis csak a saját anyagi helyzete érdekli, szó nélkül lenyelnének egy nyolcéves ciklust. Visszamenőleges hatállyal, persze...

Van Lesz új költségvetésünk, biztos lesz, ezzel a kétharmados szavazással biztos nem lesz baj. A költségvetésről Kopits György a következőt mondta: "...a költségvetési törvényjavaslatban kirajzolódó költségvetési politika egy kockázatos terv, amelynek esetleges sikertelensége tetemes károkat okozhat." Lázár János viszont azt, hogy: "A 2011-es költségvetés leginkább azt üzeni, hogy a 2,8 százalékos hiánycél tartása a legfontosabb..." (kopipésztelve ebből a cikkből) Az emberek egy jelentős része viszont a magánnyugdíj befizetések lenyúlásáról fog beszélni. De ez utóbbi egyáltalán nem ördögtől való dolog. Az ördögtől való dolog az teljesen más.

Bevallom, eddig mazochizmusnak gondoltam az új Alkotmánnyal kapcsolatos írásokat, főképpen iratokat olvasni. Egész a mai napig, ma, a Hírszerzőn megjelent cikk elolvasásakor rájöttem, hogy ez nem mazochizmus, hanem szórakozás. Ennek a cikknek a hatására belevágtam, el is olvastam az első részt (PDF), aminek a végén olyan megállapítást találtam, amiből csak egyetlen következtetést lehet levonni: azonnal meg kell szüntetni a választásokat.

- A Gestaltnak van már feje, keze, mindenféle szervei és értelme. Csakhogy mindenkiben az a legemberibb vonás, hogy tanul, s ezáltal... elér valahová. Amit ezzel megszerezhet, az a dolog ifjan nem kapható; ha az övé lehet egyáltalán, akkor is hosszas keresés és nagy elszántság szükségeltetik hozzá. De ha már megszerezte, akkor élete végéig valódi részévé válik.
- Nem tudom, mire gondolsz. Én... arra gondolsz, hogy én... hogy én is része lehetnék... Na nem, Janie, nem! - Nem tudott menekülni attól a bizonyosságot sugárzó mosolytól. - Hát miféle része? - kérdezte indulatosan.
- A pedáns; ő az, aki nem tud megfeledkezni a szabályokról. Az, aki az etikának nevezett ösztönével szokássá tudja változtatni az úgynevezett erkölcsöt.
- Ó, a lelkiismeret hangja! - szörnyedt el a férfi. - Üssenek inkább agyon!
- Én nem így gondolom - simította meg a lány.
A férfi ránézett az üvegházha vezető, zárt ajtóra. Aztán leült a lány mellé. Vártak.
 

Theodore Sturgeon: Több mint emberi

Bárki, bármit gondol a Google Inc.-ről, azért ez egy kedves meglepetés számunkra tőlük:

  A képre kattintva előjön ám nagyban is.