Egy eddig kimondatlan fogadalmamat szegem most meg, ugyanis pár hónapja elhatároztam, hogy, ha a fene fenét eszik, akkor sem ejtek több szót a cigányokról, a cigányproblémáról, vagy a cigány-nem cigány viszonyról.
Úgy láttam ugyanis, hogy nincs értelme erről a témáról szólni addig, amíg ez minden szinten csak hergelést jelent, amíg lehetetlen erről a témáról higgadtan beszélni. Szóval ez a bejegyzés az utolsó szó jogán íródik, ezt a témát a továbbiakban teljes negligáció sújtja a blogon.
Természetesen a veszprémi esettel kapcsolatban ragadok újra-utoljára billentyűzetet, mert ez a gyilkosság nem csak felháborító, de lassan már teljességgel jellemző a honi eseményekre - sajnos. Ezellen pedig fel kell lépni. Nem a teljes hazai cigányság ellen, hanem a berkeikben létező olyan "szubkultúra" (őszintén szólva nagyon sajnálom, hogy a kultúra kifejezést egyáltalán használnom kell, szóval fogalmazzunk úgy, hogy ezt értsük a szó legrosszabb értelmében - már ha van neki ilyen) ellen, amelynek egyik alapvető eleme a más, a "szubkultúrához" nem tartozó egyének elleni erőszak.
Hogy fajulhatott idáig a helyzet? Úgy vélem a legnagyobb a felelősség a politikát, politikusokat terheli, a változ(tat)áshoz szükséges alapvető eszközöket ugyanis a politikai mezőben találjuk meg. Mégsem éltek velük, írd és mondd, a hazai cigányság teljes felügyelet nélkül maradt, nem csak hogy az integrációjuk elősegítésével nem próbálkozott egyik hazai politikai erő sem, de játékszerként használták fel a cigányokat a választások során, cserébe pedig nem nyúltak a segélyezés rendszeréhez, ezzel is tartósítva a tartós társadalmonkívüli státuszukat.
De ezen kívül komoly felelősség terheli a cigányságot is. Azt tartja róluk a fáma, hogy erős közösségi érzés él bennük. De akkor felvetődik a kérdés, hogy miért vállalnak közösséget gyilkosokkal, tolvajokkal, rablókkal, szóval bűnözőkkel. Miért vállalnak közösséget olyanokkal, akik rossz fényt vetnek a közösség egészére? Miért nem közösítik ki őket? Miért nem próbálnak meg hozzájárulni saját településük biztonságához, mondjuk azzal, hogy részt vesznek a polgárőrség munkájában? (Mert a megkülönböztetés kis(ebb)településeken belül bizony működik. Ha faluhelyen bizalmatlanok egy (már régebb ideje ott lakó) cigánnyal szemben, az nem a cigányságából, hanem a viselkedéséből fakad). Az már megint egy más kérdés - és ezzel kapcsolatban a médiában dolgozóknak kell szembenézni -, hogy ha egy-egy településen belül vannak ilyen együttműködések cigányok és nem cigányok között, akkor nekik miért nincs olyan nagyfokú transzparenciájuk, mint a bűnöző, leszakadt, tartós munkanélküliségüket a kocsmában töltő cigányoknak (vagy nem cigányoknak, bár én nem nagyon emlékszem arra, hogy nem cigányok is megjelennének ilyen kontextusban).
De felelősség terheli a cigány értelmiségi réteget és a cigány álértelmiségi réteget is. Az előbbieket azért, mert egész egyszerűen hagyták, hogy eltüntessék őket a süllyesztőben (mert, ha nyomokban is, de léteznek), utóbbiakat (ők azok a cigányok, akik manapság általában megszólalnak a honi cigányság ügyében és valamilyen politikai, vagy állami szervben töltenek be tisztséget), mert magukra hagyták a cigányokat, jelenlegi posztjukat inkább saját megélhetésük érdekében tartják fontosnak. (Ja, igen. Győzikét meg felejtsük el. De nyomban. Ő sem értelmiségi, sem álértelmiségi, leginkább csak dísz-, vagy médiacigány. A felsorolás további jelzőkkel szabadon kiegészíthető).
Ugyanmár, biztos, hogy Kolompár Orbán a legjobb vezetője a OCÖ-nek? Az a Kolompár, aki ellen vádat emeltek, az a Kolompár, aki szerint:
romák nem várják meg lehajtott fejjel, hogy vagonokba tereljék és koncentrációs táborokba hurcolják őket
Csak a tisztánlátás végett, egy ilyen kijelentés miatt bármely más nem cigány politikus, vagy nem politikus már alulmaradt volna Kolompár verbális és totális agressziójával szemben.
Mit is kellene tenni? Csak néhány, általam tényleg fontosnak vélt dolog:
1. A legutolsó gondolatból kiindulva először is le kell számolni a PC közbeszéddel! Ugyan, hogy akarnánk megoldást találni a problémára, ha egyszer nem is beszélhetünk róla, ha egyszer ki sem mondhatjuk, hogy létezik a probléma. Ha Pásztor Albert nem mondhatja ki azt a tényt (amelyből legalább következtetéseket kellene levonni a megfelelő szerveknek - és most nem a Jobbikra gondolok), hogy valamennyi ismertté vált rablási bűncselekmény elkövetője cigány volt, mert Draskovics visszakézből, gondolkodás nélkül kirúgja, akkor szerintem inkább Draskovicsot kellene kirúgni. Ugyanis ez esetben akkor nem a miskolci rendőrkapitány volt a rasszista, hanem a valóság - vagy Draskovics a hülye. A hamisnak tartott állítást kérem áthúzni.
2. Zéró tolerancia a bűnelkövetés minden fajtájával szemben, a megélhetési bűnözés kiirtása a fogalomtárunkból! Nem csak a nagy visszhangot kiváltó bűncselekmények során kell fellépni a bűnelkövetőkkel szemben, hanem a médiavisszhangot alig kiváltó termény-, baromfitolvajlások, zsebtolvajlások, falopások elkövetőivel szemben is. Ha ez azzal jár, hogy megbírságoljuk azokat a tengődőket is, akik megveszik a lopott fát, hát akkor járjon azzal!
3. A kisebbségi önkormányzati rendszert fel kell számolni! (Leginkább azért, mert nem hiszem, hogy ténylegesen hasznossá lehetne tenni). Ez a rendszer jelenleg semmi másra nem jó, mint felmutatni külföld felé, hogy nálunk bizony létezik egyfajta kisebbségi autonómia. Nem, nem létezik. A kisebbségi önkormányzatoknak a beleszóláson kívül más jogkörük nincs, és erős a gyanúm, leginkább egyáltalán nem szólnak bele a "nagyok" dolgába. Nem véletlen, hogy a napi hírekben rendszeresen a cigány kisebbségi önkormányzatok szerepelnek, nem szlovákoké, nem a görögöké, nem a horvátoké. A cigány kisebbségi önkormányzatok kiáltanak egy-egy eset kapcsán legelőször rasszizmust, függetlenül attól, hogy ismerik-e a valós tényállást, vagy sem. Ugyanakkor az ilyen médiamegjelenésekkel legalizálják a létüket.
Másrészt azért is hasznos lenne ennek a rendszernek a felszámolása, mert az OCÖ megalakulása körüli viták veszekedések verekedések eltűnnének a köztudatból. Valamint eltűnne Kolompár Orbán is. Mert tényleg az a hazai cigányság érdeke, hogy olyan képet kommunikáljanak a többség felé, miszerint ők egy olyan csoport, ahol a ( most már csak volt) alelnök bújkál a börtön elől, vagy vádat emelnek az OCÖ elnöke ellen? Tényleg hiányzik az a négyévenkénti verekedésekbe fajuló elnökválasztási vita?
4. Szemétbe a multikultival! Gondolom mindenki számára ismert az a mondás, miszerint "Te is más vagy, te sem vagy más!" Nos, ez óriási tévedés. Nem abban hasonlítunk, hogy mindenki különbözik a másiktól, hanem van egy általánosan elfogadott normarendszer, egy viselkedési illemkódex, amit mindenki, vagy legalábbis az emberek nagy zöme elfogad. Maga a normarendszer kritizálható ugyan, ám ez még nem ment fel az elfogadása alól. És tegyük hozzá, hogy ennek a normarendszernek nem eleme a tömegközlekedési eszközökön utazók vegzálása, nem eleme a tanárok bántalmazása, nem eleme késsel járni szórakozni, nem eleme fizetés nélkül távozni, és a pultoslány fejét a pultba verni. Tegyük hozzá, hogy ezek etnikus sajátosságoktól függetlenül elítélendő cselekedetek, azonban (és a folytatás helyett álljon most itt három pont a mondat lezárásául)...
Ideje leszámolni azzal is, hogy létezik a cigányoknak egy speciális kultúrája. Ha létezik is, évtizedeken, de akár éveken belül el fog tűnni. A cigány gyerekeket nem a hagyományos kultúra szerint szocializálják már, mert vagy beilleszkedtek (vagy legalább próbálnak) a szülők, és akkor a többségi normák mentén zajlik a szocializáció, vagy pedig inkább a tévé szocializálja a gyerekeket. Tessék végigsétálni Pesten, vagy bármelyik magyarországi nagyvárosban. A cigányok életkörülményei és viselkedése nem a hagyományos értékekre hasonlít, hanem sokkal inkább az amerikai filmekben látható gettókra.
5. A "megélhetési szociológusokat" el kell tüntetni! Népszerű és (valószínűleg jogos is) az a vád a társadalomtudományok honi képviselőivel szemben, hogy problémafelvetéseik és megoldási javaslataik egy budai, budapesti íróasztal mögül születnek, azaz a helyzetet inkább a régi szakirodalomból ismerik, mintsem empírikus tapasztalataikat összegeznék. Ezt a metódust már csak azért is el kell tüntetni, mert mint fentebb megjegyeztem szerintem a hagyományos cigány kultúra már nem, vagy esetleg csak nyomaiban létezik. Innentől kezdve mindaz, amit húsz-harminc, vagy akár csak tíz éve írtak, a mai helyzet szempontjából egész egyszerűen szemét.
És visszautalva a PC-re egy kicsit, már csak azért is le kell számolni a PC beszédmóddal, mert ez akár hátráltathatja is a tényfeltáró, problémamegoldó tanulmányok megszületését, még akkor is, ha adott szociológusban volna hajlandóság terepmunkára, a viszonyok feltárására.
6. Vágóhídra az oktatás szent tehenével! Ha már kitértünk a szociológusokra, akkor illik kitérni az általuk legfőbb megoldásként javaslott eljárásra is, az iskolázottság emelésére. Persze, üdvözítő, ha minél több cigány végzi el a nyolc általánost (nem túlkorosként!), ehhez a továbbiakban is ragaszkodni kell, és az is üdvözítő, ha minél többen szereznek valamilyen szakképesítést is. Ugyanakkor ez utóbbi mit sem ér, ha aztán hazamegy és azzal szembesül, hogy nem kap semmilyen munkát. Így nem történik más, mint hatalmasat csalódik az iskolarendszerben, és a saját gyerekeinél már nem fogja erőltetni a bizonyítványszerzést. Ideje lenne az elképzelések közé némi pragmatizmust is csepegtetni, és papír helyett inkább piacképes szakmát adni a cigányok kezébe, esetleg olyan programokat indítani, amelyek elősegítik a munkaerőpiaci reintegrációjukat. Ez utóbbinak két feltétele is van:
7. Ne akarjuk a cigányságot integrálni! Ez most gondolom furcsán hathat, azonban munkaerőpiaci szempontból mi értelme van csak a cigánysággal, vagy csak és kifejezetten egy csoporttal foglalkozni? Nem a cigányságot kell a munkaerőpiacra visszavezetni, hanem azoknak a régióknak a lakóit, ahol a cigányság zöme él, amely régiók gazdasága gyenge, és amely régiókban lakók ugyanúgy nehezen találnak maguknak állást, mint a cigányok. Ez tulajdonképpen egy átfogó vidékfejlesztést, vidékintegrációt jelent, ebből nem hagyhatjuk ki a nem cigányokat, csak azért, mert nem cigányok. Elvégre a diszkrimináció tiltva vagyon, nemde? Szóval a mondat helyesen így hangzik: Ne csak a cigányságot akarjuk integrálni!
8. Ellenőrzést! A munkahelyteremtő programok jellemzően állami beruházások, állami kedvezmények, vagy civil szervezetek révén valósulhatnak meg. Tudjuk jól - ha máshonnan nem, hát Kolompár Orbán és Bihari József révén (az elsőt állami támogatások megkurtításával vádolják, a másodikat ugyanezért ítélték el), hogy az integrációs programok során folyósított állami pénzek igen alacsony hatékonysággal kerülnek felhasználásra. És nem csak idén, nem csak tavaly, hanem már hosszú évek óta. Ezt a felelőtlen állami költekezést meg kell állítani, még akkor is, ha esetleg pártérdekeket sért. Az, hogy az állami beruházások hogy működnek, ha máshonnan nem is, de az M6-os autópálya építéséből jól tudjuk. Nem csak a cigányok, hanem mindannyiunk érdeke az, hogy az állami pénzek felhasználását szigorú ellenőrzés kísérje.
9. Magasakat alulra! Meg kell érteni, hogy Budapestről, a Parlamentből ezt a helyzetet nem lehet kezelni. Nem lehet egyetlen, vagy akár több törvénnyel az ország különböző szegleteinek problémáit orvosolni. Más megoldási eljárások szükségesek mondjuk Békés megyében, mint Budapesten, vagy Győrben. A törvényhozásnak nem orvosolni kell a létező problémákat, hanem egy olyan törvényi keretet kell biztosítania, amelyen belül mozogva egy jól és átfogóan képzett szakembergárda (esetleg lokálpatrióta érzelmekkel és tudással) képes egy-egy régió, vagy település problémáira megoldást találni, elősegíteni, szervezni, kontrollálni a civil kezdeményezéseket, kezelni az esetleges konfliktusokat. Erre speciel nagyon jó volna a kisebbségi önkormányzati rendszer, azonban ehhez az kellene, hogy a kisebbségi önkormányzatokban ne cigányok, hanem szakképzett cigányok és/vagy nem cigányok vegyenek részt. Ehhez viszont a kisebbségi önkormányzati rendszer radikális, és lássuk be, kifejezetten a cigányságra szabott átalakítása szükségeltetne, ennek viszont én nem látom reményét, hiszen erre olyan politikai összefogás és egyetértés lenne szükség, mint a 15%-os adókulcsú képviselői költségtérítési átalányra, szóval ezesetben inkább tényleg töröljük el. (Egyébként a magasanképzett szakemberek minél alacsonyabb szinten történő foglalkoztatása nem újdonság, már régen feltalálta az EU, el is nevezte szubszidiaritásnak).
10. Látszódjék az akarat! Ez egész egyszerű. Látszódjék a cigányokon, hogy megpróbálják befogadni a többségi normákat, próbálnak azok szerint élni, a nem cigányokon pedig, hogy ezt próbálják értékelni.
Ennyi. Arról lehet vitát nyitni, hogy ezek a változtatások szükségesek-e, vagy valamilyen teljesen más jellegűek, én a magam részéről ezek mellett teszem le a voksomat. Azonban arról nem lehet vitát nyitni, hogy szükségesek-e a változtatások. Nem lehet, mert ha nem történik hamarosan valami, akkor később szavak és viták helyett az öklök, bicskák, lőfegyverek fognak a konfliktusban dominálni. És amikor tényleg etnikai alapon történik majd a gyilkosság, már késő lesz beszélni, nem fognak használni a szavak.
Márpedig Magyarország ma leginkább egy lőporos hordóra hasonlít, amelyen üldögélve kedélyesen lóbáljuk a fáklyát. Egyszer mindenképp robbanni fog, és ha robbanni fog, akkor legelőször az etnikai törésvonalak lángolnak fel.
Nos, a szó elmondatott. Részemről az utolsó.
De mindannyiunk érdekében remélem, hogy csak részemről az utolsó.