Van ez az adblockos vita, indexes fenyegetés és a mostani látványos visszatáncolás. Én az Indexet az egyik legolvashatóbb internetes hírportálnak tartom, és őszintén szólva egész addig nem zavarnak a reklámok, amíg nem másznak bele pofátlanul a képembe. Életem legzavaróbb hirdetését az NSO-n találtam, ami egy dezodort reklámozott, ahol csak az válhat férfivá Afrika legmélyebb... gondolom mindenki tudja mire gondolok. Az volt vele a problémám, hogy a videó rögtön hanggal indult és beleüvöltött a fülembe. A kommentelők is ki voltak rendesen akadva. Az indexes reklámok szerintem nagyjából rendben vannak, a zöme eldugva valahol a képernyő szélén, ami meg a cikkekben, arra kb. rá sem pillantok, automatikusan átugrom.

Meg egyébként sem vagyok az a mániákusan vásárolgató fajta, ha kell valami, akkor megveszem, főleg ha pénzem is van rá, de előtte magam tájékozódom, nagyon sokszor egy olyan ismerősömtől, aki valamennyire jártas a témában - a reklámok szinte hidegen hagynak. Ráadásul a gépemet nem is lassítják.

Aminek örülök, az az, hogy ebben az új dizájnban a bulvárcikkek nem másznak bele a pofámba, és kevesebb cikket próbálnak meg eladni olyan hívószavakkal, mint szex, csöcs, mell, pina, fasz, stb. (Vagy csak én nem veszem már észre?)

 Amit viszont nagyon zavarónak tartok, az az Index bulvárosodása. Itt van pl. ez a nem is olyan régi cikk, Ölt az állatkertbe csempészett piton címmel. És naná, ez persze így is van, de a cím azért nem azt sugallja, hogy papagájokat. Avagy itt van ez, amely szerint Gyurcsány éttermet nyitott Prágában. Nyitott a francokat.

Az új dizájnnal valahogy eltűnt az az érzés is, hogy a címlap áttekintésével nagyjából áttekintettem a napi eseményeket is. Most egy kicsit kutakodni kell az Indexen, hogy biztosan rátaláljak minden fontosabb eseményre.

 Tehát értem én, hogy minél magasabb látogatottságot, oldalletöltést kell produkálni, ezt viszont hatásvadász címekkel és hívószavakkal, vagy apróbb trükökkel lehet elérni. Értem, de akkor sem tetszik.

Mármint a Veres testvérek. Hát persze, hogy nem csináltak semmi rosszat. Már kisgyerekekként is olyan aranyosak voltak. Amikor még óvódáskorukban megnyitották az első sárgombóc üzletüket, hagyták, hogy a szomszéd kisfiú melléjük települjön a pisifagyi boltjával, még csak részesedést sem kértek. Na, de nem viccelődünk, essünk neki komolyan az esetnek.

Az NB1.hu-n jelent ma meg ez a cikk, szóval legalább nem nyomtatásban, hál'istennek. Azért a szerzőnek volt annyi esze, hogy a nevét nem adta hozzá, valószínűleg ő is belátta, hogy pár órával az aktuális világbajnok elleni meccs előtt ebben nincs semmi vicces. Ez nagyjából annyira vicces, mintha megkérdeznék Baumgartner Zsoltot, hogy elfogadna-e egy szerződést a Ferrari csapattól, amire Baumgartner azt válaszolná, hogy ugyan ennek semmi realitása nincs, de azért igen.

Őszintén szólva ebben a cikkben még csak hírérték sincs. Sőt, a szerző jobban tette volna, hogy ha "hülyéskedés" helyett inkább fogalmazni gyakorol; én a magam részéről kb. 2 - 3 percig elemezgettem az első mondatot amíg megértettem.

Ha meg ennyire hiányzik belőle minden, ami az újságírói szakma gyakorlásához kell, akkor menjen el inkább profi magyar focistának. Ahhoz úgysem kell sem tehetség, sem képzettség.

Úgy jellemzően nem igen szoktam törődni azzal, hogy ki milyen kitüntetést kap. De az idei névsortól többször is kinyílt a bicska a zsebemben. De menjünk csak szépen sorban.

Sajnos tegnap épp a Deák térre beszéltük meg a találkozási pontot az ismerőseimmel úgy du. 2-re. Ők késtek én viszont nem, így sikerült belehallgatnom a Kossuth tériek nemzetmegmentő beszédébe. Örültem volna, ha már akkor hazaárulóznak inkább, de sajnos a szadesz sátorban még egy lélek sem volt.

Mivel többször is az Index.hu, valamint a blog.hu főoldalára került egy - egy bejegyzésem (őszintén szólva fogalmam sincs hogyan, ha valaki tudja, igazán elárulhatná nekem) nem árt egy - két dolgot tisztázni.

Őszintén szólva ez a blog inkább egyfajta egyszemélyes önképzőkörnek indult. Mivel éppen szakdolgozatra készülődöm, ezért gondoltam rám fér egy kis gyakorlás. Visszanézegetve a korábbi bejegyzéseket, tényleg rám fér, egy jelentős részével igazából nem vagyok megelégedve. De ez az én problémám... :)

Mivel ez egy blog, így természetesen szubjektív. Olyan gondolatokat, véleményeket tartalmaz, amelyek alapja az eddig megélt életutam alapján kialakult világképem. Ezekkel természetesen lehet, vagy kell is vitába szállni, nem gondolom magamról, hogy univerzális és vitathatatlan, másokénál értékesebb vélemények-igazságok tulajdonosa lennék.

A Szigetes és MV-s kommentek kapcsán csak annyi, hogy örülök, hogy nem ment el a vita zsidózásba/cigányozásba/buzizásba/sznobozásba/szadeszezesbe/maszopozosába/fideszezésbe/stb. hosszan lehetne még sorolni.

Az viszont érdekes volt, hogy azoknak az írásoknak, amelyek jelentését én egyértelműnek véltem, mennyi olvasata volt. Ezek bizony a leendő szakdolgozatom szempontjából fontos tanulság, ezért köszönöm mindenkinek, aki részt vett benne.

Ja, és ha már szógálati bejelentés, akkor elmondom, hogy az eheti reggeli okosságok válogatás megint elmarad, bizonyos meszelési és tapétázási munkálatokból kifolyólag (hogy én mennyire utálom ezt).

Szóval miután 'megvádoltak' azzal, hogy irigy vagyok Gerendai (gazdasági) sikerére, akkor talán elmondanám, hogy egész pontosan mi is a bajom a Szigettel mostanában. A problémámat röviden összefoglalva talán így lehetne kifejezni: A Sziget egy klasszikus magyar sikertörténet.

Mert azért nem csak a rosszra emlékszem.

Mármint a Szigetnek. Azt hiszem ez volt az első év, hogy örülök ennek és az utolsó év, amikor huzamosabb időt töltöttem kint. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ezt fogom mondani, de hiányoznak a mindig részeg és állandóan kéregető pánkok.

A nélkülözhetetlenség átka: Be kellett jönnöm dolgozni, hiába Sziget (előnye: egyáltalán nem fenyeget a munkanélküliség veszélye), így össze tudom foglalni az eddig eltelt két napot.

Van az a mese, vagy mondás az okos és a buta pásztorról, miszerint az okos pásztor jól tartja a nyájat, hogy rendszeresen tudja nyírni a birkákat, a buta meg nem, ezért az ő birkái elpusztulnak. Na, ezt kéne a kapolcsiaknak jól az eszébe vésni.

Szóval örömmel jelentem (én legalábbis örülök neki), hogy végre én is egy kis láblógatós szabadságra vonulok, hogy utána frissen és kipihenten tudjam újfent belevetni magam a munkába.

Na, jó. Őszintén szólva elvonulok a Művészetek Völgyébe, utána meg a Szigetre, és valószínűleg a végletekig leamortizálom magam, miközben reménykedem abban, hogy Perry Bartlett egy kifejezetten jó tudós.

Aztán addig is csak okosan és normálisan!

Hát, haj - haj.

Öööööö, tessék?

SZABIM ALATT /KIPIHENTEN/A FAGYISTOL KÉRTEM 1 GOMBOC DINNYEMAGOS SARGADINNYÉT,1 GOMBOC KUKACOS BANANT ÉS LEGALULRA 1 GOMBOC MALNAT.-KÖZÖLTE MENJEK

Tudja Havas ur, a szilikon nem észleli a feromonokat! Söt visszaveri, gondolom én! Ez olyan mikor a tudatalatti, önmagával találkozik ám! No koser-gömbufó

Én az apamat le cserélném siman . Terry. Blackre. Mert akkor szeretettben élhetnék. Zsu

Egy német történész szerint ideje lenne megjelentetni Németországban a 'Mein Kampf' kritikai kiadását. Ez a javaslat természetesen nagy felháborodást keltett, pedig egyáltalán nem ostobaság.

A 'Mein Kampf' annak ellenére, hogy Magyarországon nincs betiltva, nehezen hozzáférhető könyv. A kilencvenes évek elején - közepén kiadta ugyan egy kifejezetten antiszemita szövegek megjelentetésével foglalkozó cég, de kis példányszámban, és gondolom a könyvesboltok zömébe nem jutott el. (A kilencvenes évek végén kb. egy évig könyvnagykereskedésben dolgoztam, a nyilvántartás szerint volt nálunk tíz példány, de valószínűleg kint voltak a cég saját boltjaiban, mert a raktárban nem találtam őket.) Azaz: Nehezen hozzáférhető, de hozzáférhető, sőt manapság, hála az internetnek bármikor hozzáférhető. A Google-ba beütve a könyvcímet, a találati listát egy olyan cím vezeti, ahol az írás gond nélkül elolvasható, sőt ki is nyomtatható.

És akkor itt bukik meg az a struccpolitika, amit Magyarország, de talán egész Európa folytat.

 Most lehetne szörnyülködni, hogy na, tessék már megint, a Blikk (és a Tv2) ismét kitett magáért. A nem kövér emberek amúgy is ódzkodnak a kövérektől, betegként kezelik őket (mondjuk az igaz, hogy hormonzavar is okozhat kóros elhízást), de most hivatalosan, tévén és újságon keresztül is lehet alázni őket.

De nem szörnyülködöm. Azért megvárom, hogy mennyien jelentkeznek a felhívásra. (Tartok tőle, hogy elég magas lesz a jelentkezők száma.) Azt hiszem, hogy inkább majd akkor szörnyülködöm.

Vagyis megint növekszik majd a virtuális világban élő konzumidióták száma, és még kevesebb lesz a közélet dolgai iránt érdeklődő és azokról jól informált kritikus polgár.

- Tolmácsolja Weyer Béla a HVG 2007. július 28-i számában a német médiaelemzők és politikusok reakcióját arra a tényre, hogy a Sat1 német kereskedelmi csatorna csökkenti a hír- és információs műsorok idejét, helyettük pedig szórakoztató műsorokat fognak sugározni. Ennek a hírnek annyi a magyar vonatkozása, hogy jelenleg a Tv2-nek ugyanaz a tulajdonosa, mint a Sat1-nek. De nekünk nem kell aggódni, mert:

Magyarországon nem fenyeget az a veszély, hogy híműsorokat szüntessenek meg a kereskedelmi tévék, a Tv2-nél legalábbis semmiképpen sem lenne indokolt a takarékosságnak ez a formája.

Nyilatkozta Kereszty Gábor, a Tv2 szeptember 30-ig regnáló vezérigazgatója. Nagyszerű! Ezek szerint jól állunk, azaz rosszul állunk a konzumidióták számát tekintve?

Kicsit olyan mese ez, mint amikor a szegényember legkisebb fia elindul szerencsét próbálni, majd különféle megpróbáltatások után elnyeri méltó jutalmát.

Várhidi csodálatos története tavaly októberben kezdődött, amikor is annak ellenére állították fel Bozsik Pétert, hogy Kisteleki szerint nincs kapitánykérdés. Pedig akkor éppen Máltától kaptunk ki egy góllal. Az Mlsz elnöksége Kistelekivel szemben viszont úgy gondolta, hogy igenis van kapitánykérdés, így a Bozsik - Détári kettős távozott. 2006-ban akkor már csak egy meccs állt a magyar válogatott előtt, így ideiglenes kapitánynak az addig az U19-es válogatottal foglalkozó Várhidi Pétert léptették elő.

Azért az emberi elme tényleg csodálatos dolgokra képes. Vadász János fegyvere, amellyel megfenyegette a biciklis futárt, vasárnap még nem volt megtöltve, de még csak engedélyköteles sem volt, mára azonban egy játékfegyverré alakult át, amelyet akkor, ugye nem is lehet megtölteni, engedélyt kérni meg végképp nem lehet hozzá, hiszen csak nevetség tárgyává válna az ember a Fegyvertartási-engedély Kiadási Hivatal egyes számú ablakánál.

Kb. 2000 év után ismét köztünk van valaki, aki tudja, hogy mi a baj, és Jézussal ellentétben, aki csak OrálisPrédikációra hagyatkozott, noha már ismerték az írást, kihasználja a kor TechnikaiLehetőségeit, és szerkesztett egy honlapot. Ráadásul Honti László nem csak amolyan MezeiBölcsként, Isten fiaként toppan elénk, ő több egyetemet is elvégzett, SőtMégKülfölditIs! Azonban a rendszerváltásban ő is csalódott, ez pedig rádöbbentette a helyes útra, amelyet MegIsMutatNekünk.